A Balaton-felvidék kis zsákfalujában vagyunk. Vendéglátóink egy régi, rozoga kőházat vettek meg annak idején, rövid hezitálás után nemet mondva az ajánlatra, hogy vele együtt Kati csacsit is megvásárolják. A házat nem is felújították, inkább átvarázsolták, majd mellé építettek egy nagy ívű, a maga egyszerűségében látványos épületet.
A képre kattintva galéria nyílik!
A „Sáska” feliratú tábla után nincs idő nézelődésre. Jobb oldalon rögtön a falu első háza az úti célunk. A Haláp hegy bazaltköveiből emelt épületnek a kerítése is kövekből van rakva, mintázatát Pestről megmentett hatalmas járdaszegélykövek szakítják meg, azok fogják közre a magas deszkakaput. Aztán a kapu megnyílik, és az ember alig akar hinni a szemének. Odabent nincs is „odabent”, hiszen a kertbe lépve a végtelen táj tárul elénk. Sehol egy kerítés, egy fal, csak a fű, a fák, a szalmabálák, ameddig a szem ellát. Tágasság, ég és fény. A tekintet akadálytalanul fogja be a szép formájú hegyeket, a Gulácsot, a Csobáncot, a Badacsonyt, még a Szent György-hegyet is.
Nem csoda, hogy vendéglátóink, akik legszívesebben egész nap ebben gyönyörködnek, amikor új házat építettek a régi pásztorház mellé, minimális zárt teret alakítottak ki, és mellé hosszan elnyúlva egy mindössze két oldaláról zárt nappalit emeltek. Az egész tér a tájképpel, a pajta szélére letett párnákkal, szőnyegekkel, és a most félrehúzott fehér függönyökkel olyan, mintha egy lenyűgöző színpadkép lenne.
Házigazdáink F. Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, és felesége, Megyesi Zsuzsa művészettörténész, art director. Attila Kossuth-díjas alkotóember, akinek nemzetközi szinten is elismert munkája például a Terror Háza és a Sorsok Háza külső és belső megtervezése. A színházban is otthonosan mozog, több opera díszletét tervezte, többek között Torinóban a királyi operában, a bécsi és a lipcsei operaházakban. Látványtervezőként dolgozott Szabó Istvánnal, Sándor Pállal, Janisch Attilával és Jeles Andrással.
…
A cikk folytatásából még több minden kiderül a házról, és természetesen még több képet találtok róla a Nők Lapja Enteriőr 2016-os őszi számában.
Szöveg: Hulej Emese
Fotó: Erdőháti Áron