Cifrapalota, Kecskemét

Egykor üzleteknek, lakásoknak és kereskedelmi kaszinónak adott otthont a Cifrapalota, napjainkban azonban a Kecskeméti Képtár működik díszes homlokzata mögött, melyet a Zsolnay porcelángyár tetőcserepei tesznek még látványosabbá. Gyerekként mindig arra vágytunk, hogy az építmény zöld ablakai mögül királylányként szemlélhessük a világot, akárcsak a Cifrapalota című versben. Most azzal is beérnénk, ha csak átlagemberként teázhatnánk virágmotívumos falai között.

Potala Palota, Tibet

A tibeti szájhagyomány úgy tartja, hogy a Potala, vagy más néven Buddha hegye az istenek műve, amely egyetlen nap alatt épült fel. A valóság azonban kicsit más: építése a 7. században kezdődött és a dalai lámák nemzedékének székhelyéül szolgált. Számokban kifejezve is igazi kuriózum: a 13 emeletes építmény megközelítőleg 118 méter magas, összterülete 130 ezer négyzetméter és állítólag 999 szobából áll. A hely spirituális hangulata minket már kép alapján is lenyűgözött, itt élni kétségtelenül inspiráló lenne. És a 999 szobában biztos jutna elég hely mindennek.

Hawa Mahal, Dzsaipur

A szelek palotájának nevezett épület a háremhölgyek lakhelyül szolgált, a több száz pici ablak mögül az ágyasok szemlélői lehettek az utcai életnek anélkül, hogy bárki észrevette volna őket. Ám a ráccsal felszerelt ablakok más célt is szolgáltak, lehetővé tették, hogy a bonyolult mintázaton keresztül az épület szobái állandó huzatnak legyenek kitéve, így biztosítva a hűvöset a forró napokon. Néha, amikor magányra vágyunk, elképzeljük, milyen lehet egy ilyen szobában élni, ahol senki nem zavar minket.

New York-palota, Budapest

1894-ben nyitotta meg kapuit a négyemeletes palota, illetve az azon belül helyet foglaló kávéház, ami a rendszerváltás előtt a Pallas Lap- és Könyvkiadó otthonául szolgált. 2001-ben az épületet luxusszállodává alakították, sőt, a New York kávéházat is újranyitották a nagyközönség örömére. Aki már egyszer is fogyasztott itt egy csésze forró feketét, az el tudja képzelni, miért költöznénk be – az atmoszféra a mennyezeti freskókkal egyszerűen lenyűgöző.

Nagy Palota, Bankok

Thaiföld egyik leghíresebb látnivalója két részből áll: a királyi palotából, ahol a mindenkori uralkodó él a családjával, illetve a Wat Phra Keóból, a királyi kápolnából. Míg utóbbiba a cipőnk levétele után turistaként bármikor beléphetünk, a Nagy Palota zárva van a látogatók előtt, csak mesés homlokzatában lehet gyönyörködni. Magasan az égbe nyúló tornyaival kicsit olyan, mint Aladdin palotája, valószínűleg ezért érzünk ellenállhatatlan vágyat, hogy beköltözzünk.

Tiltott város, Peking

72 hektáros területével a Tiltott város a világ legnagyobb fennmaradt palotaépülete, nem véletlen, hogy az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A kínai császárok egykori lakóhelyét 1406-ban kezdték építeni és 15 évig formázták – több százezer kézművesre és több millió építőmunkásra volt szükség ahhoz, hogy az aprólékos díszítés elkészülhessen. A város 1925 óta már csak múzeumként működik, a Ming és a Csing dinasztiák császári gyűjteményeinek nagy részét lehet itt megtekinteni. Lenyűgöző, hogy ez az épület már mi mindent átélt – azt kívánjunk, bárcsak megsúgnák nekünk a falak titkaikat!

Tőzsdepalota, Budapest

1902-ben, Alpár Ignác tervei szerint kezdték építeni a Tőzsdepalotát, amely elsősorban a Nyugathoz való felzárkózás igényével készült – erre utalnak túlzó méretei. Érdekessége, hogy a dekorációját a Steindl-céh iparművészei végezték, de például a majolika-díszeket a Zsolnay gyár biztosította. Az épületben a tőzsde megszűnésével a Lenin Intézet, majd a Technika Háza működött, később a Magyar Televízió székházát is ide tették. Egy ilyen épületben úgy éreznénk, mintha a miénk lenne az egész világ – részben ezért is költöznénk be nagyon szívesen.

Buckingham-palota, London

A mindenkori brit uralkodó hivatalos rezidenciája, lakhelye – jelenleg a 91 éves II. Erzsébet tölti itt mindennapjait. Az épületet, amelyet eredetileg Buckingham háznak kereszteltek, 1703-ban kezdték építeni, ám az ezt következő évtizedekben szinte folyamatosan bővítették az igényeknek megfelelően, hivatalosan 1837-ben vált palotává és a királyi család hivatalos lakhelyévé. Érdekessége, hogy bár elsősorban visszafogott krém- és aranyszín dominál a falai között, jó pár szoba berendezését a kínai kultúra ihlette. A palotának van a legnagyobb privát kertje Londonban, amelynek vízellátását a Hyde Park tavából nyerik. Itt aztán szó szerint királynőként éreznénk magunkat, ha beköltözhetnénk.

Hercegi Palota, Monaco

Miközben a Romanovok, a Bourbonok és a Habsburgok teljesen új paloták építésével erősítették hatalmi pozíciójukat, addig a Grimaldi család – a család hét évszázadon keresztül élt a Hercegi Palotában – csupán tornyokat és szárnyakat építtetett az eredetileg erődítményként szolgáló épülethez. Nem véletlen tehát, hogy több stílus keveredése is felfedezhető a palota megjelenésében. A hely egyébként jelenleg a monacói szuverén herceg hivatalos rezidenciájaként működik, de a 20. században Grace Kelly is lakott itt egy ideig. A tenger közelsége szerintünk elég imponáló ahhoz, hogy legalább néhány hétre magunkénak tudjuk a helyet, sajnos csak képzeletben.

Pápai palota, Avignon

A pápai székhely erődként és palotaként szolgált egészen sokáig, ám a keleti és nyugati egyház megbékélésére tett kísérlettel – melynek keretében Róma lett az egyház székhelye – jelentőségét vesztette. Később Napóleon használta laktanyának és börtönnek, sajnos ez idő alatt elég sok kárt szenvedett. Csak a 20. század elején kezdték el renoválni. A palota múzeumként működik, de egy konferenciaközpont és Vaucluse megye levéltára is itt kapott helyet. Történelmi jelentősége miatt az UNESCO Világörökségének részét képezi, ha ez nem elég indok arra, hogy képzeletben beköltözzünk, akkor semmi.

A Nők Lapja Enteriőr 2017/1. számában többek között Budapest egyik legszebb épületéről, a Királyi Bérpalotáról is olvashattok.

Szöveg: D.A.

Forrás: multkor.hu

Fotó: Wikipédia, orszagalbum.hu/istván1949, bau, Thinkstock