Díszes és elegáns, tágas belső tereiben érvényesül a kinti épített környezet, lakói számára a minőségi pihenés lehetőségét nyújtja. Történetét a tervezőtől, Bunyik Emesétől tudtuk meg, aki a tér kialakítását a lakás tulajdonosával, a szintén építész Kollin Andrással együtt végezte.

A budapesti Királyi Bérpalota magán őrzi az idő lenyomatát. Eklektikus jellegét először a homlokzatát bámulva vesszük észre. Megszámlálhatatlanul sok részlet díszíti: domborművek, szobrok, balkonok! Majd belépünk a szecessziósan kanyargó lépcsőházba. Kecses oszlopai vonzzák a tekintetünket, majd előkelő lépcsői könnyedén, csábítóan vezetnek fölfelé. A kovácsoltvas korlátoknak és az üvegfelületeknek hála a nagy belmagasság ellenére sem kong „holtan” a gang. A harmadik emeleten járunk, hogy a ház egyik legirigylésreméltóbb kilátással bíró lakásába érkezzünk.

A HÁZ TÖRTÉNETE – FŐNEMESEKNEK ÉPÍTETTÉK

Az építési szerződés alapján a ház a Legmagasabb Magán és Családi alapok császári és királyi Vezérigazgatóságának megbízásából épült Budapest negyedik kerületében, a Kígyó tér 4. 15/C szám alatt. A szerződés 1900-ban kelt, a kivitelezést Havel Lipót cége vállalta. A négyemeletes épületet Korb Flóris és Giergl Károly tervezte a Ferenciek terének másik két emblematikus épületéhez, a Klotild palotákhoz hasonlóan. Eredetileg a fő funkciója az volt, hogy a Habsburg főnemesek és államhivatalnokok lakhassanak benne, míg a földszinten üzleteket, az első emeleten pedig irodákat alakítottak ki. 1901-ben még Ferenc József is tiszteletét tette a házban.

„Nagyon sok építésznek ez a kedvenc épülete Budapesten – mutat körbe Bunyik Emese építész, aki, mivel az épület több lakásán is dolgozott, a házat nem csak tervrajzokból és tanulmányokból ismeri. – Ha megnézzük a homlokzatát, felfedezhető benne egyfajta szabályszerűség, de a szabályokon belül is vannak szabályok, miközben minden szint más. A felújításnál a harmadik emelet szemközti lakásainak ismeretében viszonylag könnyen el tudtam készíteni a felmérési tervet. Mivel a lakás zsúfoltsága miatt a munka elején nem lehetett a helyszínen mérni, sok mindent feltételeztünk, például a belső nyílászárók méreteit a szomszéd lakás alapján, a külsőket a homlokzat alapján állítottuk vissza.”

…

A cikk folytatásából minden részletet megtudhattok többek között a felújításról és a berendezésről is, természetesen mesés fotók kíséretében – keressétek a Nők Lapja Enteriőr 2017-es tavaszi számában!

Szöveg: Gősi Lilla

Fotó: Körmendi Imre, Schlosser Gábor