Ha nem látod a fától az erdőt, ülj helikopterre, és a magasból nézz le a mélységbe! Ez is lehetne a Chance Program mottója, amely 2005 óta szervez élményterápiás utazást alkohol- és drogfüggő, depressziós, tanulási és viselkedészavaros kamaszoknak azért, hogy környezetükből kiszakadva átírhassák a sorsukat. Olyan krízishelyzetben lévő fiataloknak és családjuknak nyújt segítséget, akik a hazai egészségügyi, oktatási és szociális rendszerben nem találtak megoldást a problémáikra. Az Indiai-óceán könnycsepp alakú szigetén esélyük van arra, hogy pozitív jövőképpel térjenek haza.

MIÉRT ÉPPEN SRÍ LANKA?

Pálmaligetekbe futó homokos tengerpartok, teaültetvények, elárasztott rizsföldek, eső- és köderdők váltogatják egymást a Fényességes Szigeten, ahogyan a szingaléz lakosság hívja a trópusi országot. Egyik déli falujában, Kahawában nyolc hálószobás, európai stílusú ház áll, kertjében röplabdapályával, úszómedencével. Nem „csak” önfeledt vakációra jönnek ide a kamaszok, ahogyan a program két ötletgazdája, Vaskuti Pál és Vaskuti Gergely sem nyaralni érkeztek a szigetre 2005-ben. Apa és fi a, mindketten pszichológusok, segítő kezet nyújtottak ott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk: Srí Lankán 2004. december 26-án a cunami két toronymagas hulláma 35 ezer ember életét mosta el. Vaskuti Pál ötleadója és kivitelezője volt a Help Falu felépítésének, annak a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány által szervezett nemzetközi összefogásnak, amely az árván maradt gyerekek és a gyereküket elvesztett szülők új családdá való egyesítésén dolgozott.

„A szigeten döbbenetes szegénység fogadott minket, ám még inkább meglepett bennünket a múltjában kizsákmányolt, jelenében a korrupt államvezetéssel és a természeti tragédiával küzdő szingaléz nép ereje. Ahogy a cunami után visszamentek a házaik romjaihoz és újjáépítették a falvaikat, úgy írták újra a sorsukat is. Fantasztikus volt közel kerülni az életigenlő szemléletükhöz, a gondolkodásuk másságához, a sallangmentes, természetes kíváncsisággal teli kommunikációjukhoz, furcsa, »cuppogó« szinglis nyelvükhöz” – meséli Gergő, aki nem a változás igényével utazott Ázsiába, mégis más, a világra és a benne élőkre, a váratlan helyzetekre sokkal nyitottabb emberként tért haza. A Help Falu építésére magukkal vitt heroinfüggő fiatal felnőtt pedig néhány hónap alatt letette a szert, ma is tisztán él. A sikeres gyógyulást újabbak követték, így a két szakember a tapasztalatokat leszűrve kidolgozta és meghirdette trópusi élményterápiás programját.

CSODA TÖRTÉNIK, DE HOGYAN?

„A szingalézek kérdései csak úgy záporoznak az idegenek felé: »Mi a neved?«, »Honnan jöttél?«, »Hová mész?«, »Hogy tetszik Srí Lanka?« Ha odavetem, hogy Kate vagyok és Afrikába megyek, akkor is széles mosollyal útbaigazítanak a távoli kontinens felé” – nevet Gergő, aki szerint sok fiatalt ez a csodálatos nép bizalommal teli közeledése ragad meg.

Nemcsak az óceán, a napsütés, a hatféle banán, az óriásteknősök, az elefántok, a szörf és a wakeboard miatt csodálatos Srí Lanka, ezeknél fontosabb az itteni buddhista közösségben rejlő emberség. Ez az, ami megérintette a 17 éves Marcit is, aki több, majdnem végzetes öngyilkossági kísérlet után került hozzájuk.

…

A riport folytatását a Nők Lapja Iskolaválasztó 2017-es lapszámában olvashatjátok el.

Szöveg: Kiss Henrietta

Fotó: Chance Program – Hárs Anna, Bognár Péter