Az ország legnagyobb arborétuma, a szarvasi történetét kezdjük egy nemesi família történetével, az alapító Bolza családéval. A szálat az 1800-as évek elején vegyük fel, amikor Bolza József, vagyis Pepi gróf, eladván ausztriai birtokát, feleségével, Batthyány Annával Szarvasra költözött, és fák, dísznövények telepítésébe fogott. A kert igazi értékét örököse, Pál gróf erőfeszítései adták meg. Ő Bécsből mamutfenyőt is hozatott, és elkötelezetten folytatta a növénytelepítést. Gyorsan és magasra növő fajokból erdősávot ültetett a szélére, ezek oltalmában akklimatizálódtak a világ különböző részeiről idehozatott fajok. És Pál gróf adta, elődje előtti tisztelgésből, a Pepi-kert nevet is, amelyet azóta is őriz az emlékezet.
A Szarvasi Arborétumba érdemes eljönni, jönnek is a látogatók szép számmal. A 82 hektáros kert az év minden napján nyitva van, kiemelkedő időszak a húsvét, amikor néha nyolcezer vendég sétál a fák, bokrok között, jó időben leheveredik a fűre, aztán előveszi a sonkát, a keménytojást, a friss retket, és ezen a varázslatos helyen költi el az ebédet. Természetesen szinte senki nem hagyja ki a park különleges látnivalóját, a Mini Magyarország
Makettparkot sem.
MAKETT-MAGYARORSZÁG
„A történelmi Magyarország földrajzi közepe Szarvason van, ez adta a makettpark ötletét” – magyarázza az arborétum igazgató asszonya, dr. Hanyecz Katalin, aki láthatóan nagyon szereti a munkáját. Nem kell sok idő hozzá, hogy megértsük, miért. Közben belépünk a mini Magyarországhoz vezető kiskapun, és már látjuk is a kanyargó kisvasutat, amit az idelátogató gyerekek boldogan irányítanak. De senki se higgye, hogy ez itt csupán a gyermekek paradicsoma! Felnőttnek is lenyűgöző olyan méretben látni az egri várat, a pécsi dzsámit, a Széchenyi fürdőt, a túristvándi vízimalmot vagy az ország legnagyobb színházát, a kaposvárit, hogy egy helyről be lehet fogni az egészet.
„A makettparkot 2013-ban adták át, és folyamatos a fejlesztés – magyarázza az igazgató asszony, miközben megcsodáljuk a kaviccsal kirakott betonmederben kanyargó Duna felett átívelő Lánchidat, amin apró autók is vannak.
– Természetesen a határon túli területek emblematikus épületeit is megalkották nekünk a zömében színházi dekorációsokból álló szakemberek. Itt van többek közt a csíksomlyói kegytemplom, a nagyváradi Sas-palota, a kolozsvári Szent Mihály-templom és még sok-sok erdélyi látnivaló. De képviselve van Kárpátalja és a Felvidék is. A krasznahorkai vár makettjének átadásakor a város polgármestere könnyezett, hiszen itt épen látta az akkorra már súlyos tűzkárt szenvedett erődítményt.”
Míg – vonakodva… – kifelé sétálunk, halljuk az Operaház makettjéből a szarvasi születésű Melis György hangját, ahogy énekli: A jó lovas katonának…
Már az arborétum területén lépegetünk a magas kőris, a fagyal és a bordáskérgű lonc mellett, és először a pihenőrészeket nézzük meg: a büfét, a lengőtekét, az óriás gyufaszálas fejtörőt és az iskolásokat fogadó foglalkoztatóegységet. Tanórákat, nyári táborokat, még zsúrokat is tartanak itt a helyiek. A szemünket már oda-odavonzza a kis zugokba elültetett, teljes pompájukban felragyogó hagymások egy-egy szigete: húsos tulipánok, törékeny nárciszok, apró krókuszok.
…
További mesés képeket nézhettek meg, és a teljes cikket is elolvashatjátok a Nők Lapja Kert és Virág 2018-as különszámában. A magazint március 1-től keressétek az újságosoknál!
Szöveg: Hulej Emese
Fotó: Körmendi Imre
