1. KI ALAPÍTOTTA?
II. Frigyes porosz uralkodó, aki az eredeti elképzelése szerint fügét, szilvát és bort szeretett volna ültettetni teraszos birtokán, hogy ezeknek a gyümölcsöknek a zamatát élvezhesse. A gyönyörű kilátásnak és a hely fekvésének köszönhetően azonban az eredeti tervet egy évvel később maga bírálta felül: végül kastély megépítésére adott megbízást, hogy ide vonulhasson félre pihenni és az európai arisztokrácia körében reprezentálni. Az uralkodó Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff udvari építészt bízta meg a nyári rezidencia tervezésével, a király, aki saját szavaival élve „egy vidám potsdami házra” gondolt, az új palotáját rokokó stílusban képzelte el.
2. HOL TALÁLHATÓ?
Potsdamban, Berlintől negyven kilométerre, autópályán egy óra alatt megközelíthetjük a helyet, amire méltán mondhatjuk, hogy valódi turistacélpont, a vendégek a világ minden részéről érkeznek, a szomszédos országoktól Japánig. Vezetett idegenvezetést kérhetünk, ha a történelmi kulisszatitkokra kíváncsiak vagyunk.
3. MIKOR KÉSZÜLT EL?
1747. május elsején adták át a csodás parkkal körülvett, lenyűgöző kastélyt, annak ellenére, hogy erre az időpontra nem minden termét fejezték be. Az egyemeletes palota 97 méter hosszú és 15,4 méter széles, a homlokzaton olvasható a híres felirat: Sanssouci. Az építmény kupola alatti párkányzatát kariatidák tartják, a hátsó oldalon 44 darab korinthoszi oszlop alkotta sor fut végig félkör alakzatban. Az építkezést személyesen felügyelő uralkodó olyannyira szeretett itt tartózkodni, hogy az áprilistól októberig tartó időszakban szinte ki sem mozdult innen, inkább őt látogatták vendégei impozáns kastélyában.
4. A KASTÉLY BERENDEZÉSE
A kastély a jelenleginél kisebb volt II. Frigyes korában, az oldalszárnyakat csak IV. Frigyes építtette jó fél évszázaddal később. Berendezése azonban az eredetihez képest nem sokat változott: a bejárati csarnokból a korabeli látogatók az ovális márványterembe érkeztek, innen balra nyílt a királyi lakosztály, amely négy helyiségből állt. Az első a fogadóterem, ezt követi a koncertterem, majd a dolgozó-, ill. hálószoba, és a könyvtár, ahova a filozófus hajlamú Nagy Frigyes órákra visszahúzódott. A dolgozó- és hálószoba klasszicista stílusú, a koncertterem rokokó.
5. VOLTAIRE EMLÉKSZOBÁJA
A márványteremtől jobbra vendégszobákat alakítottak ki, a szolgák szálláshelyeihez rejtett ajtók vezettek. Az utolsó vendégszobát Voltaire emlékének szentelték, a nagy francia filozófus a király meghívására érkezett.
6. RAJONGÁS A SZÖKŐKUTAKÉRT
Az építkezések ideje alatt a teraszos részeken virágokat és zöldségeket termesztettek. A kastélytól északra eső terület egy vízgyűjtőt rejtett, ez látta el vízzel a parkban lévő szökőkutakat. A király rajongott a mesterséges vízesésekért, de a szökőkutak megfelelően csak a 19. században tudtak működni, amikor a feltalálták a gőzgépet. Az Új Palota átellenben a kastéllyal, 1763 és 1770 között épült fel, a képtár pedig a következő években. Előbbiben mintegy 200 terem van, eredetileg vendégfogadónak készült.
…
Még több érdekességet tudhattok meg a kastélyról és még több lenyűgöző fotót láthattok a kertről is a Nők Lapja Kert és Virág 2018-as számában. A magazin március 1-től kapható az újságosoknál.
Szöveg: Eszes Andrea
Fotó: ©DZT/Florian Trykowski, Europress/AFP, Getty Images
