A biedermeier Badenben található Ausztria legnagyobb rózsakertje: több mint harmincezer rózsafával százhetvenöt virágágyon, hetvenötezer négyzetméteren terül el. De nem csak nagysága teszi nevezetessé a Rosariumot: majd nyolcszáz fajta rózsa pompázik itt, színük a hófehértől a sárgán és a rózsaszínen át a mélyvörösig terjed, és permet, vegyszer, műtrágya nélkül nőnek. Az illatáradatban rovarok köröznek felettük, hogy elűzzék a kártevőket: a kicsi hadsereg fővezére a katicabogár, amely a levéltetű legnagyobb ellensége.

NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL?

Azt mondják, hogy csak azóta igaz ez a mondás, amióta Éva bűnbe vitte Ádámot, előtte az édenkert rózsái ártalmatlanok voltak, nem szúrták meg az első emberpárt. Kötözködés nélkül állítjuk azonban, hogy a római költőtől, Publilius Syrustól származó mondás botanikailag alapos melléfogás: a rózsának ugyanis nem tövise, hanem tüskéje van. De szépsége előtt már Szapphó, az ókor nagy költőnője is meghajolt: ő nevezte el a rózsát a virágok királynőjének, mások szerint viszont magától Allahtól származik e kifejezés. Azóta a rózsa hihetetlen karriert futott be a művészetekben, mi több, még a politikában is: nincs kor és kultúrkör, amelyben ne lenne valamilyen módon jelen e virág. A rózsakeresztesek titkos társaságát hosszú ideig rettegte a közvélemény: azt tartották tagjaikról, hogy varázslók, képesek aranyat csinálni, és örök életűek. Az angolok évszázadokon át szenvedték a York-, illetve Lancaster-ház háborúskodását, a York-ház címerében a fehér, a Lancasterében a vörös rózsáért ezrek áldozták fel az életüket.

De voltak békésebb képviselői is a rózsák iránti rajongásnak. Nem lenne ennyi szépsége a virágvilágnak, ha nincsenek kitartó elődök, akik egész életüket imádott rózsáiknak szentelték: a badeni rózsakertben – ahol minimum száz kertész szorgos munkáját élvezhetjük – ott áll Rudolf Geschwindnek, az osztrák–magyar származású rózsatenyésztőnek az emléktáblája, aki rengeteget tett a rózsakultúráért. Neki is köszönhető, hogy ma a világ minden tájáról érkeznek ide rózsatövek. Mielőtt azonban kiültetnék őket, és elkezdenék a szaporításukat, megvizsgálják, szeretik-e a badeni klímát és környezetet.

…

A cikk folytatását sok-sok meseszép képpel együtt megtaláljátok a Nők Lapja Kert és Virág 2018-as számában. A magazin március 1-től kapható az újságosoknál.

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Getty Images, Profimedia, AFP