A mai méretében is egy csoda: akár egy kis Noé bárkája, őrzi és továbbörökíti és bemutatja a magyar flóra jellemző fajait és nemzetközileg védett – „vörös könyves”, vagyis kihalóban levő – fajokat.
A Füvészkert az a természetvédelmi és kultúrtörténeti látványosság, ahová bármely évszakban érdemes ellátogatni. Ünnepi ruhába persze tavasszal öltözik, de aki télen szeretne kirándulást tenni a trópusokon, annak még csak repülőjegyet sem kell váltania, elég, ha megtekinti a Füvészkert üvegházi gyűjteményét. A tavaszi növénybeszerzést érdemes itt kezdeni – a bejáratnál szebbnél szebb cserepes növényeket árusítanak. De aki rövid időre egészen magáénak szeretné érezni, akár ki is bérelheti bizonyos területeit, a vadászkastéllyal együtt – mondjuk ha véletlenül nincs kastélya, de a fejébe vette, hogy főúri esküvőt vagy fogadást rendezne.
A Füvészkertet az Eötvös Loránd Tudományegyetem botanikus kertjeként építették, 1771-ben, hogy szolgálja az egyetemi oktatást és kutatást. Mivel az egyetemet Nagyszombat városában alapították (a mai Szlovákia területén), ott alakította ki Winterl Jakab orvos és vegytanprofesszor az első hortus botanicust is – a Padovai Egyetem botanikus kertjének mintájára – a saját magánkertjében. A kis gyógynövénygyűjteményt az egyetem orvosi fakultásának hallgatói látogatták, természettudományi ismereteik gyarapítása céljából. A kert az egyetemmel együtt már hat év múlva költözött, előbb Budára, majd Pestre, és számos áttelepítést ért meg, alkalmazkodva a terjeszkedő város helyigényéhez. Az ELTE Múzeum körúti területén élte meg első fénykorát, míg a nagy pesti árvíz ki nem öntötte, 1838-ban.
…
A folytatást a Nők Lapja Kert és Virág különszámának 2016/1. számában találod.
Szöveg: Mihalicz Csilla
Fotó: Körmendi Imre
