Hiába a csontkeretes szemüveg és a fi nom vonások, valamint a magánéletét és a bemutatóit körbelengő botrányok, Yves Saint-Laurent nevét hallva azonnal a test alakját követő ruhái, nadrágkosztümjei ugranak be először. Élet- és üzlettársa szerint Coco Chanel felszabadította a nőket, Yves Saint-Laurent pedig erőt adott nekik.
TÜNDÉRMESE ÉS THRILLER
Algéria még Franciaországhoz tartozott, amikor 1936-ban megszületett Yves Saint-Laurent. Nem volt könnyű dolga az Észak-Afrikában nevelkedő fiúnak; feminin megjelenése, művészetek iránti vonzalma miatt osztálytársai állandó céltáblája volt. Tizenegy éves volt, amikor egy iskolai darab próbái során beleszeretett a jelmezkészítésbe, onnantól édesanyjának és húgának tervezett, valamint varrt ruhákat, és arról álmodozott, hogy egyszer majd hatalmas betűkkel világít a neve a Champs-Élysées-n. 17 évesen Párizsba ment tanulni a haute couture szakmai kamara divatiskolájába. Hamar fény derült kivételes tehetségére, koktélruha tervével megnyert egy pályázatot, rajzai bekerültek a Vogue-ba. A főszerkesztő beajánlotta Christian Diorhoz, aki alkalmazta, sőt 21 éves korában művészeti vezetővé nevezte ki Laurent-t. Ruháiért rajongtak a nők, minden csodásan alakult, ám 1960-ban behívták katonának, a szolgálatot a polgárháború dúlta Algériában kezdte meg. Pár nap alatt ideg-összeomlást kapott, intézetbe került, ahol elektrosokkal és nagyon erős gyógyszerekkel kezelték, melyek drogfüggőséghez vezettek, emiatt elveszítette az állását a Diornál. Szerelme, Pierre Bergé nem hagyta cserben, segített neki piacra dobni az első, saját neve alatt futó kollekciót, majd 1966-ban megnyitni az első üzletét Párizsban. 2002-es visszavonulásáig szakmai életét töretlen siker jellemezte, ám mániás depressziója, alkohol- és drogfüggősége sok problémát okozott. Visszahúzódóvá vált, ha csak tehette, a párjával közösen megvásárolt marrákesi Majorelle-kertbe vonult vissza. Pierre Bergével nem sokkal a tervező 2008-ban bekövetkezett halála előtt összeházasodtak.
A NADRÁGKOSZTÜMÖN TÚL
A hatvanas évek közepén Yves Saint-Laurent boltjából terjedt el az egyszerre sikkes, ugyanakkor kényelmes nadrágkosztüm divatja, de neki köszönhetjük az első átlátszó anyagból készült blúzokat, a szűk nadrágokkal viselt combközépig érő csizmákat is. Úgy gondolta, nincsenek kifejezetten férfi ruhadarabok, hitt az uniszex megjelenésben, és megalkotta a bőrdzseki és a ballonkabát szexi, női változatát. A tervező semmilyen újítástól nem félt, a kizárólag munkaruházatként ismert overallt behozta a kifutókra, bátran használta inspirációként olyan festők munkáit, mint Van Gogh vagy Picasso. Elsőként alkalmazott olyan szabásvonalakat, amelyek szinte szemérmetlenül megmutatták a női testet. A tervező megszabadult a vattatömésektől és merevítőktől, a ruhák természetesen és sokak szerint szemérmetlenül mutatták meg a női test idomait, bemutatóin nemcsak a vállak és a dekoltázs vált láthatóvá, hanem néha a mellbimbók is, ő maga meztelenül állt modellt az első férfi parfümje reklámjában. A szafari és az etno stílus elterjedése is neki köszönhető, az afrikai lakosok és az ott nyaraló szafari turisták ruházatát becsempészte a kollekcióiba. Ruhái mellőzték a túldíszítettséget, az egyszerűség dominált szinte minden tervezésén, ő hozta divatba az A vonalú vagy trapézruhának hívott, csípőtől bővülő szabást, ami azóta is visszaköszön a nyári ruhákon, az estélyiken és a menyasszonyi ruhákon is.
…
Az összeállítás folytatásában – melyet a Nők Lapja 2017-es Nyár különszámában olvashattok el – a Chanel, Givenchy és Versace divatházról is megtudhattok néhány érdekességet.
Szöveg: Jónap Rita
Fotó: Getty Images, Profimedia
