Különszámok
Divattervezők anno – Yves Saint-Laurent, aki erőt adott a nőknek
Az öltözködés, a női ruha és megjelenés különböző korokhoz köthető divatja nem egyszerűen trendek kérdése, sokszor maga a történelem; tetten érhető benne a szebbik nem helyzetének folyamatos változása. Abban, hogy a divatnak ekkora ereje lett, hatalmas szerepe volt a huszadik század legnagyobb divatházainak. Jónap Rita írása.
Egyszer volt… – A Casablanca utóélete
Nemcsak a könyveknek, a filmeknek is megvan a maguk sorsa. A Casablanca története kész regény – ezt mindenki tudja; legalábbis azok, akik, ha tehetik, minden alkalommal megnézik a kultikus alkotást. Az 1942-ben készült filmet Magyarországon csak 1966-ban mutatták be, szinkronizálva, a kor színészóriásainak közreműködésével. És mint kiderült: nagyon sok ferdítéssel. Balázs-Piri Krisztina írása.
„Zserbó, pozsonyi kifli, bejgli…” – Interjú Pintér Katalinnal, a Gerbeaud birodalom tulajdonosával
Milyen vajon egy tokiói zserbó? Jobban ízlik egy ötórai tea Angliában, mint Budán? Miért gondolják sokan, hogy gyerekkorukban finomabb volt a csokoládé? Tetszene nekünk egy olyan klasszikus sütemény, amit az eredeti recept szerint, az eredeti alapanyagokból készítettek el? Oravecz Éva Csilla interjúja.
Miért jó a gyerekeknek az állatok közelsége?
A gyerekek ösztönösen vonzódnak az állatokhoz. Kíváncsiak rájuk, meg akarják őket simogatni, játszani akarnak velük, és persze aztán haza is akarják vinni, hogy mindig velük lehessenek. Szülőként ennek nem mindig örvendezünk. Pedig az állatok megkönnyítik a nevelést, mert akár hiszik, akár nem, átvesznek tőlünk néhány funkciót. Rist Lilla írása.
A magyar hangok birodalma – Riport a szinkronstúdióból
A jó szinkronszínészek hangja annyira összenő az eredeti szereplőkkel, hogy a filmrajongók szinte fellázadnak, ha más helyettesíti őket. Melyik a világ legrosszabb szinkronja? Hogyan szinkronizálnak a gyerekek? A szakma egyik legnagyobb műhelyében jártunk. Pór Attila riportja.