A 9. század óta ünneplik

Mindenszentek napján  azokat a szenteket ünnepeljük, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Ezen a napon a katolikus egyház tanítása szerint az élő és a holt hívek titokzatos közösséget alkotnak.

Hazavárták halottjaikat

Mivel a népi hit szerint Mindenszentek éjszakáján hazalátogatnak a halottak, sokfelé nekik is megterítettek, sót, kenyeret és vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok ilyenkor nagy sütés-főzésben voltak, az ételt pedig másnap kivitték a temetőbe, és ott osztogatták el.

Akinek a gyertyája hamarabb elég…

Otthon gyújtottak gyertyát az Ipoly menti falvakban azok, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak temetőbe menni. Régen pedig azt is figyelték, kinek égett el hamarabb a gyertyája, a hiedelem ugyanis azt tartotta, az hal meg legközelebb a családban.

Kolduskalács

Szeged környékén ilyenkor üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ő is megemlékezzen a család halottairól. Ez volt a kolduskalács.

Mindenszentek éjszakáján a halottak miséznek

A néphit szerint Mindenszentek éjszakáján a halottak miséznek. Ilyenkor senkinek sem volt szabad templomba menni, mert úgy tartották: annak végezetes következménye lesz, ha egy élő meglát egy holtat.

A Halottak napja nem egyenlő a Mindenszentekkel

Manapság sokan keverik e két ünnepet, pedig Halottak napja november 2-án van. Eredetileg keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.

A Halloween valójában az ősi kelták ünnepe

Sokan gondolják angolszász ünnepi szokásnak, holott egy ősi kelta hagyományról van szó, a boszorkányok, démonok és szellemek ünnepéről. A druidák szerint a holtak ilyenkor látogattak el az élőkhöz a túlvilágról. De a Mindenszentek napját megelőző október 31-ét, a kelták az óév utolsó napjának is tekintették.

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock