Jelek, hogy a gyerekeink valóban készen állnak

Egy háziállat nagy felelősség, amiben az egész családnak osztoznia kell. Úgy nem érdemes belevágni a „projektbe”, ha tudjuk, csak ránk hárul majd minden feladat. Fel kell mérnünk, hogy a csemetéink is készen állnak-e rá, hogy gondoskodjanak a házi kedvencről. A következő jelek segítenek eldönteni:

Engedelmesség

Fontos, hogy a gyerekünk képes legyen megérteni és elfogadni életkorához mérten az utasításokat, illetve megtenni azokat a dolgokat, amiket kérünk tőlük. Így nem okoz majd különösebb gondot, hogy megtanítsuk nekik a háziállatról való gondoskodást.

Gyengédség

Az állatok nehezen viselik a durva, erőszakos érintéseket, játékot. Meg kell győződnünk arról, hogy a gyerekünkben van-e kellő gyengédség, képes-e irányítani és kordában tartani az erejét.

Felelősség

Egy háziállat állandó elfoglaltságot ró az emberre: mindig ugyanabban az időben kell megetetni, sétálni vinni. Mielőtt hazahoznánk az új kedvencünket, adjunk olyan feladatokat a gyerekeinknek, amiket minden nap, huzamosabb ideig el kell végezniük. Ha érzik a rájuk bízott dolgok súlyát és nem hanyagolják el a teendőjüket, nyugodtak lehetünk afelől, hogy megvan bennük a kellő felelősség.

Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni a kiválasztásnál

Miután meggyőződtünk róla, hogy mindenki készen áll egy új, négylábú családtag érkezésére, nem árt, ha néhány gyakorlati tippet is megfogadunk, mielőtt hazahozzuk a háziállatot.

Kezdjük kicsiben

Ha sosem volt még háziállatunk, nem érdemes rögtön kutyával vagy macskával kezdenünk, érdemesebb ehelyett egy kisebb testű kedvenccel próbálkozni. A törpe nyúl, a hörcsög vagy a tengerimalac nem igényel annyi törődést, mint egy eb, ám sokkal több örömet tud nyújtani, mint a halak. Akármelyiket is választjuk, kérjünk tanácsot az állatorvostól a gondozást és etetést illetően.

Tartsunk főpróbát

Ha még nem vagyunk száz százalékig biztosak a döntésben, fogadjunk be ideiglenesen egy háziállatot. Mivel rengeteg menhely működik telt házzal, számtalan kutyának és macskának keresnek átmeneti befogadót, akiknél addig időzhet a háziállat, amíg örökös gazdára nem talál. Nem is gondoljuk, mekkora jót tehetünk azzal, ha a zsúfolt kennelek és ketrecek helyett inkább magunkhoz veszünk egy ilyen lényt, arról nem is beszélve, hogy ezzel mi is fel tudjuk mérni, a gyakorlatban hogyan működik az állattartás.

Önkénteskedjünk

Jelentkezzünk a gyerekünkkel önkéntesnek egy állatmenhelyre, ahol szakemberek segítségével tanulhatjuk meg a gondozás csínját-bínját. Arról nem is beszélve, hogy munkánkkal könnyebbé és boldogabbá tehetjük az ott lévő kedvencek életét.

Fontos a család időbeosztása

Hiába szeretnénk háziállatot, ha az időbeosztásunk egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjunk róla. Éppen ezért, nagyon át kell gondolni, hogy milyen kedvencet választunk. A kutya törődésigényes, egy macskával, hallal vagy valamilyen rágcsálóval azonban nem nyúlhatunk mellé.

Figyeljünk arra, hogy passzoljon a gyerekünk személyiségéhez

Talán ez a legnagyobb kihívás a dologban, azonban fontos, hogy reálisak legyünk a kérdésben. Egy nyugodt gyerekhez nem szerencsés, ha túl virgonc, mozgékony háziállatot választunk – és fordítva. Fontos, hogy előzetes kutatásokat végezzünk az általunk preferált fajta temperamentumával, tulajdonságaival kapcsolatban.

Így vonhatjuk be a gyerekeket a háziállat gondozásába

Persze van olyan is, hogy a gyerek már egy olyan családba érkezik, ahol házi kedvenc van. Ilyenkor is fontos azonban, hogy életkorhoz mérten bevonjuk őket a különböző feladatokba, amik az állattal kapcsolatosak.

Kis-és óvodáskorú gyermeknél

Ebben az életkorban a gyerekeket olyan alapvető feladatokba vonhatjuk be, mint a háziállat ápolása, a helyének a takarítása. Tarthatja nekünk a lapátot, míg az almot kitakarítjuk, vagy segíthet a háziállat szőrének az ápolásában is. Azonban minden esetben kizárólag szigorú szülői felügyelet mellett segédkezhet.

Általános iskolás gyereknél

Ebben a korban a gyerekeknek akár saját, ketrecben vagy akváriumban tartott állatuk is lehet. Az ő gondozásukat azonban mindenképp felügyelnünk kell. Természetesen több felelősséget is vállalhatnak a nagyobb testű háziállatok, a kutyák vagy macskák körül adódó teendők elvégzésével, például etetéssel, sétáltatással.

Tinédzsernél

A kamaszok már komoly felügyelet nélkül, saját maguk is gondoskodhatnak háziállatokról. Arról azonban nem árt időről időre meggyőződnünk, hogy valóban van-e ennivalójuk a kedvenceknek, ki vannak-e takarítva és rendszeresen sétáltatják-e őket.

Fiatal felnőttek

Mivel ebben a korban sokan elhagyják az otthonukat – és a háziállataikat is – el kell döntenünk, hogy a jövőben kinek a feladata lesz gondoskodni róluk.

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock

Forrás: everydayhealth.com