Édouard Manet – Reggeli a szabadban (1863)

Az impresszionisták kedvenc témája a burzsoá piknik, amelyet Manet némi iróniával jelenített meg, hiszen a természet szépségét nemcsak az erdei környezettel, hanem a meztelen prostituálttal is megpróbálta lefesteni.

Tiziano Vecellio – Koncert a szabadban (1509)

Tiziano a festményen a saját életmódját örökítette meg, a kép egy nyári napot ábrázol, amikor a jómódú urak egyszerre élvezhették a hölgyek társaságát és a festői környezetet.

Henri Matisse – Fény, nyugalom, gyönyör (1904)

Igazi hedonista alkotás, amelyen egyszerre jelenik meg a táj, az étel, a tenger, az égbolt és természetesen a felszabadult emberek, akik a földi örömöknek hódolnak éppen.

Peter Paul Rubens – Béke és háború (1630)

Az érett gyümölcs a jólétet, maga a piknik pedig a békét szimbolizálja. A kép érdekessége, hogy egy évtizeddel az elkészülte után kitört a brit polgárháború, és teljesen felhasogatták a vásznát.

Claude Monet – Ebéd a szabadban (1866)

Manet festményével ellentétben az Ebéd a szabadban a boldogságot jeleníti meg, tudatosan elutasítva az erkölcstelen viselkedést. A képen szereplő fiatalok élvezik a szabad levegőt, a napot és magát a pillanatot – ez adja az esszenciáját.

Pieter Bruegel the Elder – Aratók (1565)

A kép középpontjában a földművesek állnak, akik éppen az estebédjüket fogyasztják el aratás közben.

Auguste Renoir – Az evezősök reggelije (1881)

Renoir a festményen azt örökítette meg, ahogyan a párizsi városlakók a Fournaise étterem teraszán pihennek és szórakoznak. A hely az 1800-as évek második felében a társasági élet középpontjának számított, Renoir is gyakran járt ide, pedig nem tudta megfizetni az étterem árait.

James Tissot – Holyday (1876)

Szabadság és modernitás elevenedik meg Holyday című képen, a fiatalok egy hűvösebb őszi napon élvezik a természet szépségeit és egymás társaságát. Szívesen odaheverednénk mi is.

(theguardian.com, wikipedia.org)