A farsang hivatalosan vízkereszttől húshagyókeddig tart, csúcspontja pedig az úgynevezett farsang farka, ami az időszak utolsó három napját jelenti. Ez egyben a legnagyobb mulatságok – mint például a mohácsi Busójárás – ideje is, ezért a legtöbb országban ilyenkor rendezik meg a karneválokat. Mindenhol más és más hagyományok elevenednek meg: hol középkori történetekhez, hol az ételhez, hol pedig kifejezetten a férfiakhoz kapcsolódnak a szokások.

Battaglia delle arance – Narancscsata Észak-Olaszországban

Ivreában különös módon, mintegy 500 tonna naranccsal búcsúztatják el a telet. A gyümölcsös csata a szabadság szimbóluma a helyiek számára, kollektív fellázadás a zsarnokság ellen. A legenda szerint a középkorban ugyanis a nép legyőzte azt a zsarnok uralkodót, aki a fiatal lányokat próbálta meg ágyba csalni az első éjszaka jogán. A molnár lánya azonban fellázadt, és lefejezte a zsarnokot, akinek palotáját aztán a nép felgyújtotta. A narancsok ezért valójában azokat a fegyvereket jelképezik, amelyek segítettek a hatalom megdöntésében.

Pancake Race – Palacsintakedd az Egyesült Királyságban

Angliában több városban is rendeznek futóversenyeket húshagyókedden, pontosabban palacsintafutást, aminek a különlegessége az, hogy egy palacsintasütővel a kezükben kell egyensúlyozniuk a lelkes versenyzőknek, úgy, hogy a pálya bizonyos részeinél a jól ismert mozdulattal fel is kell dobniuk a tésztát. A versenyen csapatokban indulnak a résztvevők, és azt sem bánják, ha egy-egy finomság a földön landol.

Maszlenyica – Palacsinta Oroszországban is

A hagyományos ünnep középpontjában a tavasz szimbólumának, a Napnak a köszöntése áll. Ünneplés és palacsintaevés minden mennyiségben – ez a Maszlenyica. A farsanghoz kapcsolódó rendezvényt Palacsintahétnek is nevezik, és hasonlóan más nemzetekhez, a télbúcsúztatást jelképezi. A finomság fogyasztásának apropója is van: a böjtöt készíti elő. A pravoszláv hagyományok szerint a böjt előtti héten már tilos a húsfogyasztás, de a tejtermékek és tojás még megengedettek. Ezért lett a palacsinta az ünnep alapétele, amelyet hagyományosan vajjal, kaviárral, lekvárral vagy tejföllel fogyasztanak.

Tschägättä – Télűzés Svájcban

A svájci esemény különlegessége, hogy kizárólag nőtlen férfiak vehetnek részt rajta, és jellemzően autentikus maszkokat, ijesztő jelmezeket vesznek fel. A hagyomány szerint a résztvevők ilyen módon űzik ki magukból a téli fáradtságot és a stresszt, így megszabadulva a mindennapok nehézségeitől. A télűző ünnep a nem mindennapi hangulatú Lötschental-völgyben van, ahol az eldugott falvak garantálják a tradíciók életre kelését.

Fête du Citron – Citromfesztivál Franciaországban

A Francia Riviérán minden februárban két teljes hétig a citromé és a narancsé a főszerep. A téma évente más, a lényeg viszont mindig ugyanaz: minden citrusfélékből készüljön. Hatalmas szoborépítmények és feldíszített kocsik ékesítik ilyenkor Menton városát, mely emelvények között volt már sárkány, medve, de még kínai templom is. A programot turistacsalogatónak szánták, a helyi szállodák úgy gondolták, hogy vonzó úti cél lehet egy színes város a téli szürkeségben. Ennek az elgondolásnak már 123 éve.

Szöveg: L. J.

Fotók: instagram.com/actualidadrt, instagram.com/cake_architect, instagram.com/milesawaysa, instagram.com/jonathan.gregson, instagram.com/lapetiteusinecreation

(24.hu, Wikipedia)