Királypingvin
A tudósok becslése alapján az Antarktiszon honos királypingvin a klímaváltozás miatt az évszázad végére felkerülhet a súlyosan veszélyeztetett fajok listájára. „2100-ig a királypingvinek által lakott szigetek és a táplálékban gazdag zóna között egyre nőni fog a távolság. Ez pedig azt jelenti, hogy a szárazföldön váró fiókáknak egyre többet kell majd várniuk vadászó szüleikre” – írja a 24.hu.
Kaliforniai disznódelfin
A kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében él, Nyugat-Mexikó partjainál. Leginkább a sekély vizű lagúnákat szereti. A létét a vadászat, a halászat, a halászhálóba gabalyodás, a szennyezés növekedése és élőhelye pusztulása egyaránt veszélyezteti. A természetben nagyon ritkán figyelhető meg.
Amuri leopárd
Az amuri leopárd territóriuma Kelet-Oroszország, Északkelet-Kína és a Koreai-félsziget hegyvidéke. Mára rendkívül kevés példányt számlál, mindössze egy viszonylag kis területen, az orosz–kínai–észak-koreai határok háromszögében él, becslések szerint nem több, mint 35–40 állat.
Hegyi gorilla
A hegyi gorilla a keleti gorilla három alfajának egyike. Számuk az elmúlt 10 évben kis mértékben növekedett, jelenleg mintegy 740 egyed található a Virunga Nemzeti Parkban, Kongóban. A hegyi gorillának hosszú, sötétebb szőrzete van, ezért olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. A gorillákat az orvvadászat, az élőhelyük elvesztése, a háborúk és a betegségek sújtják. Az orvvadászok fejükért, kezükért és lábukért ölik meg őket, a testrészeket gyűjtőknek adják el. A hatalmas állatok genetikailag hasonlítanak az emberhez, így fogékonyak azokra a betegségekre, amelyekre mi is. Ám az ő szervezetükben nem alakult ki az a védettség, amelyik bennünk igen, ezért a turisták által látogatott területeken még ez is veszélyezteti az életüket.
Közönséges cserepesteknős
A két térítő között, az Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a hozzájuk tartozó tengerekben él. Lapított testét páncél védi, a mellső lábai viszonylag hosszúkásak, ennek köszönhetően könnyen siklik a vízben. Nagy veszélyt jelent a faj számára a modern halászat és a környezetszennyezés, emellett páncéljából különféle használati tárgyakat készítenek. A vadon élő példányok 30–50 évig élhetnek.
Hector-delfin
A faj kizárólag az Új-Zéland környéki vizekben él. Jelenleg az egyik legritkább tengeri delfin a világon. Becslések szerint a 760 delfin egyharmada fulladt meg hálókban 1984 és 1988 között, szerencsére azóta a veszélyeztetett területet védetté nyilvánították, így itt tilos a halászat.
Kék bálna
A 20. század elejéig, még mielőtt az ember ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban a vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt. 1966-ban nemzetközi összefogással intézkedéseket hoztak, hogy megmentsék a világ legnagyobb emlősét.
Ázsiai elefánt
A második legnagyobb szárazföldi emlős, méretben csak rokona, az afrikai elefánt előzi meg. Indiában, Srí Lankán, Bangladesben, Nepálban, Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, Vietnamban, Kína déli részén, Malajziában, valamint Szumátrán és Borneón él. Az esőerdőkben és füves területeken egyaránt megtalálható. Veszélyeztetett faj, elsősorban az élőhelye zsugorodása miatt.
Bengáli tigris
A tigriseknek több alfaja is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik. A bengáli tigris vagy királytigris India középső és keleti részén, Bangladesben, Nepálban, Bhutánban és Mianmarban őshonos. Legnagyobb ma élő populációja az India és Banglades területén levő Sundarbans mangroveerdőben van, amely Földünk legnagyobb egybefüggő mangroveerdeje.
Jávai orrszarvú
Az ázsiai orrszarvúk közül korábban a jávai volt a legelterjedtebb, mára csupán alig 100 egyed él a jávai Ujung Kulon Nemzeti Parkban. Amikor az európaiak gyarmatosították a térséget, a jávai orrszarvú kedvelt vadásztrófeának számított, ez vezetett végül ahhoz, hogy mára a világ egyik legveszélyeztetettebb állata lett.
Orangután
Napjainkban élettere Borneó és Szumátra szigeteire szorult vissza, míg korábban Délkelet-Ázsiában is megtalálható volt. A vadászat és az illegális állatkereskedelem mellett főleg élőhelye pusztulása fenyegeti. Az orvvadászok megrendelésre szállítják a vadon fogott orangutánkölyköket, amelyek anyját rendszerint megölik.
Keskenyszájú orrszarvú
A 20. század utolsó harmadára állománya egész Afrikában megcsappant, 2010-ben példányszámukat 4 880 körülire becsülték. Több alfaja már kipusztult. A szavannákon él, óriási tülkével még egy oroszlánnal is könnyen elbánik, növényevő.
Bonobó
A bonobó az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj, eleinte a közönséges csimpánz alfajának gondolták, de rájöttek, hogy egy teljesen másik fajról van szó. A bonobók szabadon már csak a Kongó-medencében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban élnek, azon belül is főként a Salonga Nemzeti Parkban. Az elmúlt két évtizedben számuk az orvvadászat miatt mintegy tízezer egyedre csökkent.
Vietnami antilop
Egyike az utolsó patás állatoknak, amelyeket a nyugati tudomány megismert. Laosz és Vietnam területén honos, többnyire az eső áztatta, nehezen megközelíthető hegyi esőerdőket lakja. Rejtőzködő állat, így nem egykönnyen figyelhetjük meg a vadonban. A vietnami kormány védetté nyilvánította a fajt, vadászatát betiltotta.
Szöveg: M. M.
Fotók: Pinterest