Kifejezetten rossz tanuló volt a középiskolában
Ez a briliáns elme viszonylag problémás gyerek volt, gyakran ellógott az iskolából és tanulmányaiban sem ért el kiemelkedő eredményeket, sőt jegyei alapján csak közepes tanuló volt, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. Ennek ellenére mind a tanárai, mind a társai tudták, hogy köztük egy jövőbeli zseni él, amit az a tény is bizonyít, hogy a többiek csak Einsteinnek szólították. Amikor beadta a jelentkezését az Oxfordi Egyetemre, majdnem százszázalékos eredményt ért el a fizika vizsgán.
Utálta a biológiát
A zseniális tudós már gyerekkorában is imádta a matematikát, ennek ellenére apja azt szerette volna, hogy fia az orvosi pályát válassza. Viszont Stephent nem érdekelte a biológia. Azt mondta, hogy „túlságosan pontatlan és túlságosan leíró”. Jobban szerette a pontosan magyarázható és definiálható dolgokat.
Csatlakozott egy evezőcsapathoz
Kristine Larsen író, Stephen Hawking: A Biography című könyvében azt írta, hogy Hawking az Oxfordban töltött első évében magányos és boldogtalan volt, ezért csatlakozott a helyi evezőcsapathoz. Bár nem volt sportos alkat, a csapatnak szüksége volt egy olyan emberre, aki irányítja a hajót. Mivel a sport nagyon fontos szerepet töltött be az oxfordi fiatalok életében, ezért Hawkingot a szereplése hihetetlenül népszerűvé tette. „Az egyik csapattársam azt mondta, hogy »vakmerő és kalandvágyó típus vagyok«” – emlékezett vissza korábban Hawking az életének ennek a korszakára.
Csak néhány évet adtak neki
21 éves volt, amikor súlyos betegségének, az amiotrófiás laterálszklerózisnak vagy más néven a Lou Gehrig-kórnak a tünetei elkezdték akadályozni a mindennapi életvitelben. De még mielőtt szakemberhez fordult volna, részt vett egy újévi bulin, ahol találkozott jövőbeli feleségével. Jane Wilde az első pillanattól kezdve vonzódott a fiatal Stephen humorérzékéhez és személyiségéhez. Röviddel ezután diagnosztizálták a neurológiai betegséget, és az orvosok mindössze néhány évet jósoltak neki. Hawking megdöbbent, és nem értette, miért történetik mindez vele, azonban, amikor látta, hogy egy másik fiú hosszú küzdelem után a leukémia miatt az életét veszti, rájött, hogy vannak nála szerencsétlenebbül járt emberek is. Hawking egyre optimistább lett és elkezdett Jane-nel találkozgatni. 2014-ben a feleség Utazás a végtelenbe – A mindenség elmélete című könyve alapján film is készült a történetükről.
A zéró gravitáció, ami megmentheti az emberiséget
A világ egyik legismertebb fizikusának régi vágya volt, hogy kipróbálja a súlytalanság állapotát, illetve eljusson a világűrbe. Álma részben teljesült, amikor 65 éves korában a Zero Gravity Corporation űrturisztikai és szórakoztató cég jóvoltából egy Boeing 727-es fedélzetén nulla gravitációs környezetbe került 25 másodpercre. „Olyan emberként, aki egész életében a gravitációval és fekete lyukakkal foglalkozott, nagyon izgatott vagyok, hogy átélhetem a súlytalanság állapotát” – nyilatkozta korábban Hawking.
Hitt az idegenek létezésében
Figyelembe véve Hawking kozmológiai munkáját, nem zárta ki a földönkívüliek létezését. A NASA fennállásának 50. évfordulója alkalmából a tudós is beszédet mondott, amelyben megemlítette az idegenek létezésének lehetőségét. Szerinte a világegyetem hatalmas volta miatt feltételezhető, hogy a Földön kívül is van élet, de a találkozástól az emberiségnek óvnia kell magát, mivel az idegen élet valószínűleg nem lesz DNS-alapú, így nem tudnánk kivédeni a különböző vírusokat és betegségeket. Hawking egy külön epizódot is szentelt az idegen létezéséről alkotott elméletéről Az univerzum, ahogy Stephen Hawking látja című sorozatában. Ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az idegenek miután kihasználták a saját bolygójuk erőforrását, gyarmatosítani akarják majd azokat a bolygókat, amelyek elérhetők számukra. Lehetséges, hogy egy tükörrendszert fognak létrehozni, hogy a nap összes energiáját egy területre összpontosítsák, ami egy féregjáratot – egy lyukat teremt, amely a tér-időben halad át.
Mesekönyvet is írt
2007-ben Stephen és lánya, Lucy Hawking elkészítették mesekönyvüket George titkos kulcsa az Univerzumhoz címmel. A könyv egy fiktív történet egy fiatal fiúról, akinek a legjobb barátja egy számítógépes fizikus. Elkészítik a világ legerősebb számítógépét, amellyel beléphetnek a világűrbe. Természetesen a könyv nagy részében nehéz tudományos fogalmakat, például a fekete lyuk és az élet eredetéről szóló elméleteit magyarázza a szerző. Hawking egész életében arra törekedett, hogy munkáját sokkal közérthetőbbé és hozzáférhetőbbé tegye. A mesekönyvnek folytatása is készült.
Sosem kapott Nobel-díjat
1974-ben a Royal Society tagjává választották a tudóst, 1978-ban az elméleti fizikában elért eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott, 1981-ben pedig Franklin-díjjal jutalmazták. Egy évvel később a Brit Birodalom Érdemrendjét is átadták neki, 1985-ben megkapja a pápai kitüntetést a Pontificia Academia Scientiarumot, három év elteltével a fizikai Wolf-díjat. 2009-ben Barack Obama az Elnöki Szabadságéremmel jutalmazza, amely a legmagasabb polgári kitüntetés az Egyesült Államokban. 2013-ban fizikai Breaktrough-díjjal tüntették ki. Érdekesség, hogy a zseniként elismert tudós soha nem kapott fizikai Nobel-díjat.
Összeállította: D. E.
Képek: Pinterest
