Egri csillagok I.-II.
A Gárdonyi Géza regénye alapján készült filmet 1968-ban mutatták be. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta, a főbb szerepekben Kovács Istvánt, Venczel Verát és Sinkovits Imrét láthatjuk. A háborús film jeleneteit 1967 nyarán vették fel magyarországi és bulgáriai helyszíneken. Hazánkban a film helyszínéül a Pilisborosjenő határában felépített egri vár másolata szolgált, ami napjainkban már nincs meg.
A veréb is madár
Az 1968-ban forgatott magyar vígjáték elején megismerhetjük Holló Sándort, aki az 1953-as Budapest-Bécs kerékpárversenyen csellel a versenyzők közé áll, és disszidál Magyarországról. A fiatal férfi itthon maradt ikertestvére, Zoltán feltaláló szeretne lenni, de nem sok sikerrel jár. Amikor a disszidens ikertestvér 15 év után hazalátogat, rögtön magába bolondítja Zoli szerelmét, ő azonban elszedi testvére útlevelét és bélyegzőjét, és ezek segítségével kimegy külföldre, hogy a saját találmányát sikerüljön hasznosítania. A fordulatos, humoros film főszerepét a nagy nevettető, Kabos László játszotta el.
Isten hozta, őrnagy úr!
Fábri Zoltán briliáns filmszatírája 1969-ből alapmű. A történet a második világháború idején játszódik egy észak-magyarországi kis faluban. Az itt élő Tót család levelet kap a fronton szolgáló fiúktól, melyben a fiatal közli, hogy őrnagya hozzájuk érkezik betegszabadságra. Tóték készülnek a vendég fogadására, ám arra a testi és lelki terrorra, ami következik, egyikük sem számít. A film alapvetően a kisember hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól, arról, hogy hogyan képes a magánszféránkba behatolva és az öncélú, értelmetlen szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit.
A Pál utcai fiúk
A híres Molnár Ferenc-regényből 1969-ben film is készült, amit még az amerikai mozik is bemutattak 1969. július 23-án. A fiatal angol színészek mellett, Törőcsik Marit is láthatjuk a képkockákon, ő alakítja Nemecsek édesanyját. Mivel 1969-re az eredeti helyszínt már beépítették, így Budapest 13. kerületében, a Visegrádi és a Gogol utca sarkán építették fel a grundot (ennek helyén ma kilencemeletes panelházak állnak). A környéken az utcák még macskakővel voltak burkolva, és a házak is korhűek voltak, így ez a terület tökéletes helyszínként szolgált.
A tanú
Az ismert kultuszfilm már a hatvanas években elkészült, de a nagyközönség csak 1979-ben láthatta a Betiltott Filmek Fesztiválján. Az 1950-ben játszódó történetben a munkájában elkötelezett, jámbor dunai gátőr, Pelikán József egyedül neveli a gyermekeit. Egy nap sor kerül az utolsó, Dezső névre keresztelt disznójuk levágására, amit titokban nevel a család a pincében, ám a feketevágásra fény derül, és Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az pillanat el is érkezik…
Összeállította: D. E.
Nyitókép: IMDb