„Úgy ejted ki a szavakat, mintha nem ismernéd el az árnyékot, sem a gonoszságot. De légy szíves egy pillanatig eltűnődni a kérdésen: mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék”

„Mindig úgy van, ahogy lennie kell: erre épül a világ!”

„Ha ma nem sikerül, majd sikerül holnap.”

„A tégla magától sose esik senkinek a fejére.”

„Hallgasd a csendet – szólt Margarita, és a föveny surrogott meztelen talpa alatt. – Hallgasd és élvezd, ami életedben sosem adatott meg neked: a csendet.”

„Úgy áll a dolog, hogy ha egy ember belső világa, a lelke nem tartogat meglepetéseket számunkra, akkor a személye érdektelen.”

„Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha.”

„Ellenben az okos ember azért okos, hogy kiismerje magát a legbonyolultabb ügyekben is.”

„Utánam, olvasó! Ki állította, hogy nincs a földön igaz, hűséges, örök szerelem? Megérdemli, hogy kitépjék a hazug nyelvét! Utánam, olvasó, csak énutánam, majd én mutatok neked ilyen szerelmet!”

Összeállította: L. J.

Nyitókép: wikipedia.org