Pesti szállodasor háttérben az épülő Erzsébet híddal (1901)

Fotó: Lajtai László 1901.

A Duna a Volga után a második leghosszabb folyó Európában. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kicsi patak összefolyásával, innét pontosan 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A folyónak amúgy egy jelképes forráskútja is van a német városban, Donaueschingenben.

Pesti szállodasor a Vigadó térrel (1912)

Fotó: Klösz György 1912.

Összesen tíz országon folyik keresztül, Magyarországi hossza 417 kilométer, ezzel pedig az ország vízrajzának (is) meghatározó eleme. Budapest mellett olyan települések állnak partjain, mint Bécs, Pozsony vagy Belgrád.

Budai alsó rakpart szemben a Parlament impozáns épülete (1924)

Fotó: Körmendy Pál 1924.

A Duna évszázadok óta ihleti meg a művészeket, számos író, költő, zeneszerző választotta témájául a folyót. Olyan alkotás születtek, mint a Kék Duna keringő (Johan Strauss), Az arany ember (Jókai Mór), A dunai hajós (Jules Verne) vagy éppen A Dunánál (József Attila).

A Duna part Szentendrénél (1931)

Fotó: Fortepan 1931.

Rengeteg hajózási lehetőség van a Dunán, legyen szó hosszabb turistaútvonalakról vagy városnéző hajózásról. Közkedvelt kikapcsolódási forma, amikor nem hétköznapi élményben lehet részünk és csodás panorámában gyönyörködhetünk.

Kikötő a Dunán Szerbiában (1941)

Fotó: Fortepan 1941.

Akik a hajózás helyett aktívabb tevékenységet választanának, azoknak a kerékpározás is kitűnő kikapcsolódási lehetőség lehet a folyó mentén. Nemcsak a látvány lenyűgöző, de a hatalmas folyónak és közvetlen környezetének élővilágát (például a Római part és Szentendre közötti szakaszon) is szemügyre vehetjük.

Francz Schubert gőzös és a Szent Lőrincz templom Ausztriában (1951)

Fotó: Heinzely Béla 1951.

A folyó neve az ősi indoeurópai nyelv dānu szavából ered. Pontos jelentése folyó, folyam. A legendák szerint Mátyást 1458-ban a Dunán tették királlyá, de ezt a történészek nem tudták igazolni. A valódi koronázásra a budai várban került sor.

A Mosoni Duna és a Rába összefolyása, a Cziráky emlékművel Győrben (1961)

Fotó: Hunyady József 1961.

A Duna élővilága nagyon változatos, halállománya viszont nem annyira gazdag, „mindössze” ötven dunai halfajt ismerünk. Egyik közülük a dunai galóca. A folyó ártere számos madár– és emlősfajnak is megfelelő életteret biztosít. Legismertebb madara a dankasirály, ami a városi szakaszokon is megtalálható.

Augusztus 20-ai vízi parádé kajak-kenusokkal a Dunán, háttérben a Lánchíd és a Gellért-hegy (1970)

Fotó: MHSZ 1970.

Érdekes látvány, amikor az alacsony vízállás miatta Gellért-hegy lábánál és a Szabadság híd melletti részen előbukkan az ún. Ínség-szikla, aminek neve is jól mutatja: ínséges állapotban van a Duna.

Látkép a Hotel Silvanusból Visegrádon, a Dunakanyarban (1980)

Fotó: Bauer Sándor 1980.

Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai több helyen ma is fellelhetőek. Az egyik ismertebb híd a romániai Szörényvárnál épült fel az időszámításunk szerinti 106-ban.

A BKV Kék Duna kishajója a Palotai-sziget előtt (1985)

Fotó: Kristek Pál 1985.

A legnagyobb dunai árvíz 1838-ban volt, Pesten. A tetőzés idején Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét víz, méghozzá több mint két méter víz borította. Az áradás sajnos 153 halálos áldozatot is követelt.

Összeállította: L. J.

Képek: Fortepan