Nem használnak vezetéknevet
1917 előtt a brit királyi család tagjai egyáltalán nem használtak vezetékneveket, csak a keresztnevüket, valamint annak a háznak vagy dinasztiának a nevét, amelyhez a királyi család tagjai tartoztak. 1917-ben azonban V. György változtatott ezen, és az angol királyi ház nevét Windsorra változtatta, majd elrendelte, hogy a család hivatalos vezetékneve is ez legyen. Nem sokkal azután, hogy II. Erzsébet hatalomra került és hozzáment Fülöp herceghez, a királynő az addigi Windsor vezetéknevet az ő családi águk esetében Mountbatten-Windsor-ra módosította. Viszont ezt nem használják azok, akik az „Ő királyi fensége…hercege” vagy „Ő királyi fensége…hercegnője” címet viselik.
Nem mehetnek iskolába, csak magántanár taníthatja a királyi csemetéket (tisztelet a kivételnek)
A brit királyi családok történetében komoly oktatási programokat találtak ki a legkisebbeknek, amely keretében magántanárokat alkalmaztak az uralkodók. Károly herceg volt az első kivétel, akit felvettek a londoni Hill House előkészítő iskolába. Később ő és felesége, Diana szintén úgy döntött, hogy előkészítő iskolába küldik majd a gyermekeiket. A tendenciát követve tavaly Vilmos és Katalin is inkább magániskolába adta a kis György herceget.
A fiúutódok nem előzhetik meg a lányokat a trónöröklési rendben
A trónöröklési rendet Nagy-Britanniában az 1701-es Act of Settlement, az 1772-es Royal Marriages Act és a szokásjog szabályozza, amelyeket néhány pontban 2015-ben megváltoztattak. A drasztikus módosítás szerint a trónöröklési rendben nem élveznek előnyt a fiúutódok és nem kerülnek kizárásra azok, akik római katolikussal házasodnak. Ez azt jelenti, hogy Katalin és Vilmos kislánya, Sarolta lehet, hogy nem is olyan sokára viselheti majd a koronát. A kis Lajos herceg születésekor pedig történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, mivel a brit királyság történetében először történt olyan, hogy egy lány megelőzi a fiúutódot a trónöröklési rendben.
A trónörökösöknek az uralkodótól engedélyt kell kérniük a házasságkötéshez
1772-ben II. György a Royal Marriages Act (Királyi Házasodási törvényben) meghatározta, hogy a királyi család leszármazottai az uralkodó beleegyezése nélkül nem házasodhatnak. Ez a törvény korábban már háttérbe szorította a brit királyi család egyes tagjait, példa erre VIII. Eduárd, akinek le kellett mondania a trónról, hogy feleségül vehesse az elvált Wallis Simpsont. Szerencsére a trónöröklési rend ezt megváltoztatta úgy, hogy csak az első hat leszármazottnak van szüksége az uralkodó beleegyezésére. A hatodik Harry herceg volt, aki tavaly novemberben kért engedélyt Meghan Markle-lel való házasságára.
Vilmos volt az első olyan leendő trónörökös, aki kórházban született
Diana volt az első a királyi család történetében, aki az otthonszülés helyett egy privát kórházban hozta világra gyermekét, Vilmost. II. Erzsébet anyai nagyapja londoni házában, Mayfairban, Károly herceg pedig a Buckingham Palotában született.
Ágyúdörgéssel tisztelegnek egy újabb trónörökös születésekor
Akár a Hyde Parkban, a Green Parkban vagy a Tower of Londonban is megtörténhet az, hogy 10 perc alatt 62 ágyút lőnek ki. Régi hagyomány ez a királyi családban: függetlenül attól, hogy a megszületett herceg vagy hercegnő hányadik az öröklési rendben, az üdvözlésére ágyúdörgéssel tisztelegnek.
Majdhogynem lehetetlen a leendő trónörökösnek az, hogy lemondjon az uralkodói jogáról
Arról, hogy ki követi például II. Erzsébetet a trónon, nem maga a királynő, hanem a Parlament hoz döntést. De bármikor határozhat úgy egy trónörökös a megkoronázása után, hogy lemond a tisztségéről. Ilyen volt VIII. Eduárd is, aki szerelme miatt inkább megvált a koronától 1936-ban.
Szöveg: D. E.
Fotó: Pinterest
