Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Kálmán Imre legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt 1915-ben mutatták be, amellyel a zeneszerző komoly nemzetközi hírnevet szerzett. A később Amerikába emigráló férfi nevéhez több nagy sikerű operett is kapcsolódik: A cigányprímás, A bajadér, a Marcia grófnő vagy a Cirkuszhercegnő.
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Léhár Ferenc zeneszerző, operettkomponista és karmester volt, első operettje a Bécsi asszonyok, amely világsiker lett és egyben meghatározta munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy, a Luxemburg grófja és az 1910-es Cigányszerelem hozta meg számára. A bemutató a bécsi Carltheaterben volt.
Szirmai Albert: Mágnás Miska
A magyar zeneszerző és karmester a Zeneakadémián végzett, egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval és Jacobi Viktorral. Az egyetem után zenekritikus lett, majd korrepetitor, első színpadi művét pedig 1907-ben mutatták be A sárga dominó címmel. Első nagyobb sikerét viszont a két évvel későbbi Rajna Ferenc színműíró szövegére írt Táncos huszárokkal aratta le. A Mágnás Miska valószínűleg mindenki számára ismerős – nem is csoda, ez a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve. A mulatságos történetet olyan örökzöld dalok színesítik, mint A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy éppen a Cintányéros cudar világ.
Huszka Jenő: Bob herceg
A magyar zeneszerző jogi tanulmányai közben iratkozott be a Zeneakadémiára, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Első színpadi művének premierje 1898-ban volt, a Tilos a bemenet! című zenés bohózatot mutatták be ekkor. Később megismerkedett Fedák Sárival, akinek következő darabját, a Bob herceget írta. A színésznő fontosabb szerepei közé tartozik a mű. Az 1902. december 20-án bemutatott darab hatalmas siker, sőt az első olyan magyar operett lett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
Ábrahám Pál: Viktória
Ábrahám Pál zeneszerző és karmester pályafutása során az operett és a filmzene világában is maradandót alkotott. A Színházi adattárban összesen 118 bemutatóját regisztrálták. A Viktória egy három felvonásos mű, amelyet 1930. február 21-én mutattak be a Király Színházban. A darabban olyan slágerek csendülnek fel, mint a Csak egy kislány van a világon, a Pardon Madame vagy éppen az Édes mamám. A művet 1931-ben, majd 1975-ben is megfilmesítették.
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Az 1905-ös operett Léhár Ferenc nagy sikerű darabja, ami egy korábbi francia vígjáték, Henri Meilhac Az attasé című műve alapján készült el. Mivel a szerzők nem voltak megelégedve a megbízott zeneszerző művével, úgy döntöttek, hogy Léhárra bízzák a munkát. A víg özvegy sikere röviddel a bemutató után meg is jött, számos külföldi városban, például Hamburgban és Londonban is bemutatták, sőt eljutott New Yorkba, Chicagóba és Párizsba is. 1907 február 23-án egy levelet kapott a szerző a kiadótól, amelyben az állt, hogy az előadások száma szerte Európában meghaladta a 3500-at.
Kálmán Imre: Marica grófnő
A Marica grófnőt 1924 februárjában mutatták be a Theater an der Wienben. A darab óriási sikert aratott, olyannyira, hogy a „Szép város Kolozsvár” frázist másnap az osztrák főváros utcáin is hallani lehetett – természetesen német nyelven. A művet aztán meg is filmesítették, méghozzá négyszer is: 1925-ben, 1932-ben, 1958-ban és 1974-ben.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Pinterest
