10 bölcs gondolat a múlt század neves írójától, Gárdonyi Gézától

A 19–20. századforduló magyar irodalmának egyik kiemelkedő alakja, korának sajátos figurája volt. Olyan regények köthetők a nevéhez, mint az Egri csillagok vagy A láthatatlan ember. Írásai átmenetet képeznek a 19. századi anekdotikus történetmesélés és a 20. századi szecessziós, naturalista szimbolista stíluseszménye között. Gárdonyi Gézára emlékezünk saját szavaival.

Gárdonyi Géza

„Légy az, kiből árad a nyugalom.
Légy az, kire nem hat a hatalom.
Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet.
S menj oda, hol fázik a szeretet.”

 

„Nem az a szerencsétlen, akit annak vélsz, hanem aki magát véli szerencsétlennek.”

 

„Nem az a boldog ember, aki milliókat tud szerezni, hanem aki úgy tud szegény lenni, hogy nem érzi a szegénységet.”

 

„Bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál.”

 

„A mindenség.
Olyan ez, mint a titkos-írású levél. Aki nem ismeri a kulcsát, azt mondja:
– Micsoda betűzavar! Micsoda értelmetlenség!
A mindenség titkos írásának ez a szó a kulcsa:
– Isten.”

 

„Az ész dolgai, azok mind hidegek, s akármilyen okosságok is, mind csak nyugtalanság, elégedetlenség. Csak az a mienk, ami a szívünké!”

 

„Semmi sem nehezebb, mint embernek lenni emberek között.”

 

„Nincs földi boldogság a szeretet határain kívül. Ez minden. Ami ezen kívül van és értéknek látszik, az mind csak délibáb. A szeretet aranyát pedig csak a fájdalom forrasztja szorosabbra, a fájdalom tűzcseppjei. – Ezt jó tudni annak, aki sír.”

 

„Akármilyen viaszból is a gyertya, a láng a fő. Testileg akármilyen vegyülék is az ember, a test nem a lélek.”

 

„A teljes élet a családos élet: a fészek. Akinek nincs családja, csak fél életet él: mindholtáig hiányzik neki valami.”

Összeállította: D.E.
Fotó: Wikipédia