Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett (1907)

A művész munkásságának egyik legfontosabb állomásaként is emlegetik a fenti képet, amelyen két korszak találkozását láthatjuk. Az enteriőr-képek intim hangulata és az ebben az időben kialakuló kukoricás korszakának dekoratív elemei, valamint harsány színei fedezhetőek fel a festményen. A kép főszereplői az állandóan pipázó idős férfi, Piacsek bácsi, valamint a művész csendesen üldögélő és múltba merülő édesapja.

Kékruhás lány virágos kalapban (1909 körül)

Ez a festmény Rippl-Rónai életművének egy kevésbé ismert darabja, ennek ellenére meglehetősen jelentős alkotás. A kép témája és főként színvilága nagyon kellemes hangulatot áraszt, ami leginkább a művész megújuló modorának, valamint a budapesti sikereket követő kaposvári letelepedésének köszönhető. A csodás Római-villa szépsége, és az ott töltött hétköznapok köszönnek vissza a festményről. A mű az ún. kukoricás korszakból származik.

Párizsi enteriőr (1910)

A posztimpresszionizmus stílusjegyeit elénk táró alkotás egy kellemes teret, vagyis egy francia kis szobácskát mutat meg. Rippl-Rónai szeretett különféle belső helyiségeket, zsúfolt, bútorokkal teli szobákat vászonra vinni. Több képet is találhatunk műalkotásai között (Enteriőr kék ruhás Lazarine-nel, Piacsek bácsi babákkal, Piacsek bácsi és Lazarine), amelyeken néhol csupán az asztalok és fotelek, néhol az emberek a főszereplők.

Babits Mihály portréja (1923)

Rippl-Rónai elkészített egy, a magyar irodalom nagyjait bemutató pasztell-sorozatot is, amelyet a Nyugat jeles íróinak portréival kezdett. Megörökítette például Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrincet, majd két évvel később folytatta a sort Karinthy Frigyes, Kemény Simon, valamint Feleky Géza arcképének papírra vetésével. Különleges és szívhez szóló módot választott az alkotók iránti tisztelete kifejezéséhez.

Feketeboás hölgy – Linzer Terka arcképe (1923)

A művész munkásságát nagyban meghatározták a nők, pontosabban a szebbnél szebb női arcmások. A fenti kép azonban egy kicsit eltér a többi portrétól, hiszen ezen egy sokkal homogénebb, feltűnő kék színű háttérbe helyezi modelljét. A választott árnyalat szemmel láthatóan nagyszerű egyensúlyban van a hölgy ugyancsak kék szemével, és az őzbarna kabátot díszítő fekete prémmel. A kép modellje Linzer Terka, a nemes Linzer Károly unokája.

+1 Vörös ruhás nő rózsával (1898)

A fenti képen a méltán ismert, szecessziós stílusjegyeket hordozó falikárpit látható, ami Rippl-Rónai tervei alapján készült el. Érdekesség, hogy a díszes kiegészítő Andrássy Tivadar gróf budai palotájában az ebédlő ékeként, pontosabban a berendezés részeként szolgált. A Vörös ruhás nő rózsával modellje Zichy Eleonóra volt.

Képek: archív, mek.oszk.hu