Vincent Nubiola portréja (1917)
Vincent Nubiola a barcelonai Képzőművészeti Egyetem egyik professzora volt, akivel Miró művészeti tanulmányai során találkozott. Az alkotás a művész korai éveiből származik, máig az egyik legkiválóbb munkájának tartják, amelyben egyaránt megjelentek a kubista és fauvista stílusjegyek.
A ló, a pipa és a virág (1920)
Az alkotás nem sokkal a művész Párizsba érkezése után készült, még mielőtt csatlakozott volna a szürrealista mozgalomhoz. Az képen jól észrevehető a kubizmus hatása, egyes festők úgy vélték, hogy a képen megjelenített tárgyak egy időben egyszerre többféle szempontból is értelmezhetőek.
A farm (1922)
Miró egyik leghíresebb festménye A farm, ami egy katalán család vidéki házát mutatja be. A művész így nyilatkozott a az alkotásról: „Szerettem volna mindent megjeleníteni a vásznon, amit kedvelek ebben az országban a hatalmas fától kezdve a legapróbb kis csigáig.” A festő szerint pályafutásának egy jelentős darabja ez a kép, ami nemcsak egy periódus összefogása, hanem egy új kiindulási pont is volt számára.
Megművelt mező (1923)
A művész közkedvelt témája volt a vidéki élet, számos művében visszaköszön ez a világ. A fenti kép meglehetősen absztrakt ábrázolásban mutatja meg Miró hazájának, Katalóniának a sajátosságait. Az 1923-as mű nagy változást hozott a festő munkásságában: első szürrealista alkotásaként jegyzik.
Katalán tájkép (1924)
A Katalán tájkép szintén a korai szürrealista művek közé tartozik. A kép olyan szimbolikus elemeket tartalmaz, amelyek a későbbi alkotásokban is fellelhetőek. A festmény sokak szerint bonyolult kódolású, ennek ellenére az 1924-es mű ma is Miró szürrealista remekművei közé tartozik.
A harlekin karneválja (1925)
A festmény egy vidám fesztivált, a Mardi Gras-t ábrázolja. Az ünneplés és a harlekin személye áll a középpontban, a kritikusok szerint a mű az emberi tudatalattiba enged részletes betekintést. Miró szürrealista művészetének csúcspontjaként emlegetik az alkotást.
Csendélet öreg cipővel (1937)
A spanyol polgárháború nyomán készített kép Miró aggodalmait fejezi ki országának helyzetével kapcsolatban. Részletes ábrázolásában fellelhető a gonosz felemelkedése, a „szörnyek behatolása” és az emberi hanyatlás is. A sőtét színekkel operáló kép fókuszában egy régi cipő és egy villával megszúrt alma áll, amelyek mintegy tragikus szimbólumként uralják a kép egészét. Az alkotást sokan Pablo Picasso Guernica című, szintén a polgárháború nyomán megfestett remekművéhez hasonlítják.
A menekülés létrája (1940)
A festmény a második világháború kitörése után készült. Miró gyakran használta a létrát alkotásaiban, amely a legtöbbször metaforaként jelent meg. A kép szintén a művész legfontosabb munkái közé tartozik, emellett a Constellations című, 23 darabból álló sorozat leghíresebbje is, amely sokak szerint azzal a céllal készült, hogy megmutassa: van menekvés a háborúból.
Szöveg: Légrádi Júlia
Képek: Pinterest
