Farkas Bertalan 1980. májusában indult útnak a Szojuz-36 fedélzetén, a világűrben töltött nyolc nap alatt hazánkat képviselte az Interkozmosz programjában. Ő volt az első magyar az űrben. Ma ünnepli 70. születésnapját.

A focitól a repülésig

Kedvenc sportja a labdarúgás és a tenisz. A mozgásforma szeretete gyerekkorára vezethető vissza, kitűnő sportolóként ugyanis focistának készült. A repülés csak később, a gimnáziumi évek alatt kezdte el foglalkoztatni, ekkor döntötte el, hogy érettségi után repülőtiszti főiskolára megy.

A kiválasztás

Farkas Bertalan az Interkozmosz űrkutatási program magyar résztvevője volt. A jelölteket 1977-ben kezdték el kiválogatni vadászpilóták közül, a felkészülésre végül Magyari Bélával utazott az orosz Csillagvárosba, pontosabban a Gagarin Űrhajóskiképző Központba. Kettejük közül 1978-ban választották ki Farkast, habár társa is nagyszerűen teljesített a kiképzésen, ő a tartalékszemélyzet tagja lett.

Fontos kellékek

Farkas mindössze 68 kilót nyomott, mint utóbb elárulta szkafanderébe ólomtéglákat kellett felszerelni, hogy elérje a megfelelő súlyt. Nemcsak ez volt azonban a felszerelés része, az űrhajós poggyászában a kutatásokhoz szükséges eszközökön kívül egy dobozka föld és a tévémaci bábfigurája is helyet kapott. Utóbbinak komoly szerep jutott: Bertalan űrbéli tartózkodásának egyik estéjén vele mondott esti mesét a magyar gyerekeknek.

A nagy utazás

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov szovjet űrhajósok 1980. május 26-án este indultak el közös útjukra, két nappal később pedig összekapcsolódtak a Szaljut-6 űrállomással, ahol két másik szovjet űrhajós fogadta őket. Farkas így emlékezett vissza élményeire: „Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.”

Érdekes kísérletek

Az űrprogramban számos orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérletet, illetve fontos megfigyeléseket is végzett. Mindemellett azt vizsgálta, hogyan képződik az emberi szervezetben interferon fehérje az űrben.

Kitüntetések és elismerések hada

Az 1980-as űrrepülését követően számos elismerésben részesült: megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse, továbbá a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetéseket. Emellett a Szovjetunió Hőse lett, Kijevben társadalmi elismerést, hazánkban pedig Prima Primissima díjat kapott Magyar tudomány kategóriában, szülőhelyén, Gyulaházán díszpolgárrá is avatták. Az utazásnak köszönhetően Magyarország lett a hetedik nemzet, akinek képviselője a világűrbe jutott.

Továbbképzés és a szkafander

A nagy út után sem pihent meg, folyamatosan képezte magát. Járt a Budapesti Műszaki Egyetemre, dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjában, aktív katonai évei alatt szállító gépekkel repült, mérnök ezredes lett, 1995-ben pedig dandártábornokká nevezték ki, majd a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesévé vált. Katonai attasé volt az Egyesült Államokban, később a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként tevékenykedett. Szkafandere az MTA tanácstermében került kiállításra, később a Hadtörténeti Múzeum, majd a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán díszelgett, végül a Hírességek Csarnokában töltött nyolc év után a ruha visszakerült a Hadtörténeti Múzeumba, ahol ma is megtekinthető.

 

Szöveg: L. J.

Képek: Pinterest, Archív

(24.hu, mult-kor.hu)