Szendrey Júlia (1828-1868)
Sokan csupán Petőfi Sándor múzsájaként és feleségeként tekintünk rá, pedig költészete és írói munkássága ismert és meglehetősen jelentős volt a korában. Műveiben a nehéz sorsú asszony gondolatai és érzelmei kaptak helyet, szeretett férjének hiánya, az elmúlás, de a sötét és mély emóciók is fellelhetők alkotásaiban. A mindössze 40 éves korában elhunyt nő különcnek számított, szép volt és művelt, aki előszeretettel viselt szoknya helyett nadrágot, és olykor szivarozott, akárcsak a férfiak. Verseket közölt és naplót vezetett, de műfordításokkal is foglalkozott, Andersen több meséjének magyarra fordítása is a nevéhez fűződik.
Több napló is fennmaradt utána, ha egyet kéne választani, akkor az a Julia fiatalasszonykori naplója lenne, melyben mély érzelmekkel ír többek között asszonylétének örömeiről.
Kaffka Margit (1880-1918)
A legnagyobb női író-költőként tartja számon a magyar irodalom Kaffka Margitot, aki a Nyugat első nemzedékébe tartozott, és akinek regényei lélektani vizekre kalauzolnak. Ady Endre valósággal csodálta, nagyon-nagy íróasszonynak nevezte, látás-és kifejezésmódjáért pedig egyenesen rajongott. Nagyszerűségét nem vitatták, regényeiben gyakran mutatott be asszonysorsokat, de írt zárdában töltött gyermekéveiről is. Életének utolsó szakaszában a Pesti napló közölte írásait, publicisztikai munkássága kiteljesedett, több kötete is megjelent, és a Vörösmarty Akadémia is tagjai közé fogadta. Egészen fiatalon spanyolnátha következtében hunyt el.
Regényeiben női sorsokkal foglalkozott, 1912-es első és talán a mai napig legfontosabb könyve a Színek és évek egy értékeit vesztett dzsentritársadalmat, illetve a századfordulón élő nők helyzetét helyezi középpontba.
Szabó Magda (1917-2007)
Szabó Magda szintén megkerülhetetlen női szerzője a magyar irodalomnak, regényeit ma is szívesen olvassuk, történetei pedig egytől egyik a szívünkben élnek. Könyvei a legtöbbet fordított művek közé tartoznak, aminek köszönhetően a külföldi olvasók is megszerethették szívet melengető hangvételét és különleges karaktereit. Alkotásaiból filmek is készültek, és habár irodalmi munkássága a költészettel kezdődött, első regényei akkora sikert hoztak neki, hogy ennél a műfajnál maradt: önéletrajzi ihletésű (Régimódi történet) és ifjúsági (Abigél), de polgári regények és női sorsokat bemutató kötetei (Danaida, Pilátus) is jelentősek. Könyvesboltot neveztek el róla, könyvtár viseli nevét, munkásságáért pedig olyan kitüntetésekben részesült, mint a Kossuth- vagy a József Attila-díj.
Amikor Szabó Magdára gondolunk, a sok életre keltett szereplő közül Emerenc jut az eszünkbe elsőként. Az 1987-ben kiadott Az ajtó – melyből 2012-ben Szabó István Helen Mirren főszereplésével készített filmet – feledhetetlen és egyben megrendítő alkotás, mindenképpen ajánljuk.
Polcz Alaine (1922-2007)
Pszichológus, író, a halál és a gyász kutatásának hazai úttörője. Hivatását talán saját élményei nyomán választotta, a második világháborúban ugyanis komolyan megsebesült és halálközeli állapotba került. Pszichológiai témájú könyvei, önéletrajzi vallomásai (Asszony a fronton, Nem trappolok tovább) és esszéi nagyra becsültek, ahogyan szakmájában tett törekvései is: létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt, fontos lépéseket tett a gyermekpszichológia területén is, és elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát.
Több könyve foglalkozik a halál témakörével, melyek közül az Egész lényeddel című kötetet mindenképpen érdemes kiemelni. Ebben férjéhez, Mészöly Miklóshoz fűződő szerelméről, kapcsolatuk több mint ötven évéről, de a halálra való felkészülésről és a gyászról is ír.
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)
Intellektuális alkotó, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, aki saját költészetét objektív lírának nevezte. Már diákéveiben is írt verseket, 1945-től folyóiratokban publikált, első verseskötete 1946-ban Kettős világban címmel jelent meg, ugyanebben az évben Újhold néven irodalmi folyóiratot alapított férjével. Műfordítóként francia és német nyelvű művekkel dolgozott, olyan munkák köthetők nevéhez, mint Victor Hugo versei, Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei, vagy Molière-től a Tolakodók.
Gyermekversei még a felnőtt korosztályt is szórakoztatják, éppen ezért megkerülhetetlen alkotása a Bors néni könyve. A halhatatlan mesealak 1978 óta hív minket különleges kalandokra.
Janikovszky Éva (1926-2003)
Kitűnő gyermekirodalmi szerző, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk. Ismerte és beszélte a kicsik nyelvét, nem is meglepő, hogy kötetei, melyek az általános iskolás korosztály érzéseit jelenítették meg, a mai napig közkedveltek és népszerűek. Őszinte hangvétellel, barátságos és játékos stílusban ábrázolta a felnőttek és gyerekek kapcsolatát és a hétköznapok élményeit, ugyanakkor konfliktusait is. A Kossuth- és József Attila-díjas író, költő a Móra Könyvkiadó lektora, később főszerkesztője lett. Szövegei és történetei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól, melyek szinte védjegyévé váltak a Janikovszky-műveknek.
Nehéz a számtalan kedves történet közül egyet kiemelni, azonban ha választanunk kell, akkor a kamaszkort feszegető Kire ütött ez a gyerek? című kötetet ajánljuk. Nem is részletezzük miért, helyette mutatunk egy részletet a könyv fülszövegéből: „Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok… Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.”
Jókai Anna (1932-2017)
A nemzet művésze, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, akit 2015-ben a Forbes a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek választott meg a kulturális életben. Már gyerekkorában foglalkoztatta az írás, ezzel mégis felhagyott egy időre: könyvelő, népművelő és művelődési előadó volt, majd tanári diplomát szerzett és egy fővárosi általános iskolában tanított. Időközben az íráshoz is visszatért, 1968 és 1977 között több regénye és elbeszéléskötete is megjelent, művei pedig azonnal elnyerték az olvasók tetszését. Habár szenvedélyévé vált az írás, lélekben megmaradt tanárnak. Műveiben gyakran jelent meg ez a hivatás, a pedagógusok élete és a tanítás különféle problémái is. Mindezek mellett az emberi közöny elleni küzdelem, a szeretet, a keresztény értékek és a spiritualitás is helyet kaptak alkotásaiban.
Az 1977-ben megjelent A feladat cím regénye a nők pszichikai és társadalmi lehetőségeit, valamint korlátait mérlegeli, érdemes elolvasni.
Szöveg: L. J.
Képek: Getty Images, Pinterest
