Versek, novellák, gyerekkönyvek
Habár az utóbbi évek egyik legsikeresebb és legtermékenyebb regényírójaként tartják számon, költőként is említésre méltót alkotott. Verseit mítoszok és tündérmesék ihletik, melyek iránt gyermekkora óta érdeklődik. Verseskötetei mellett novellagyűjteményei is szép számmal jelentek meg, sőt, gyerekkönyvek is köthetők a nevéhez.
Európai kitérő
A szolgálólány meséje írásának idején, 1984-ben Nyugat-Berlinben élt, sőt látogatást tett az akkori Csehszlovákiában, Kelet-Németországban és Lengyelországban is. Arra a kérdésre, hogy ez az időszak inspirálta-e a történet létrejöttét így válaszolt egy 2017-ben készült interjúban: „Nagyon érdekes volt ebben a légkörben lenni, és megérteni a dolgokat, de nem ez volt az elsődleges motivációm a könyv megírásában.”
Nők fókuszban
Műveiben előszeretettel ábrázol nőket, valamint szerepüket a társadalomban. A téma szinte minden korban foglalkoztatta az emberiséget, ezért nem csoda, hogy Atwood már első két könyvével hírnévre tett szert. Az 1969-es The Edible Woman (magyar nyelven nem jelent meg) és az 1972-es Fellélegzés után feminista íróként kezdték emlegetni, legnagyobb sikere azonban az 1985-ös A szolgálólány meséje lett.
Díjeső…
Rengeteg díjat és kitüntetést tudhat magáénak, ezek egy részét a ’85-ben íródott klasszikusának köszönheti. Az alkotásért többek között elnyerte az Arthur C. Clarke-, valamint a Governor General’s Literary díjakat. Mindezek mellett 2000-ben megkapta a francia Goncourt-díj mintájára alapított Man Booker-díjat, 2001 óta szerepel neve a kanadai Walk of Fame sétányán, 2017-ben A német könyvszakma békedíjával jutalmazták, de ugyanebben az évben lett az övé a Franz Kafka-díj is.
…és nemzetközi siker
Az írónő műveit tucatnyi nyelvre lefordították. Utánozhatatlan történetei franciául, németül, olaszul, románul, észtül, horvátul, spanyolul és katalánul, törökül, oroszul, finnül, dánul, norvégul, svédül, portugálul, görögül, lengyelül, de japánul és héberül is olvashatók, csak hogy néhányat említsünk.
Képregényes ambíciók
Az írónő rajong a képregényekért, olyannyira, hogy 2016-ban egy sajátot is írt Angel Catbird címmel. A Johnnie Christmas által illusztrált kiadvány főhőse egy génmanipulált emberszerű teremtmény, aki valójában félig macska, félig pedig madár. Külön érdekesség, hogy Atwood nagy sikerű regénye, A szolgálólány meséje is kapott egy képregényes verziót. Az idén márciusban megjelent, Renée Nault kanadai művész közreműködésével létrejött rajzos kiadvány szintén meglehetősen sikeres lett.
Környezettudatos hétköznapok
Az írónő és szintén író férje, Graeme Gibson tiszteletbeli elnökei a Ritka Madarak Klubjának (BirdLife’s Rare Bird Club) és tagjai a Kanadai Zöld Pártnak is. A pár a tagságok mellett komolyan foglalkozik a környezetvédelemmel, ez pedig nemcsak gondolkodásukban, de életmódjukban is megmutatkozik.
Hazai népszerűség
Az írónő könyvei iránt hazánkban is nagy az érdeklődés, amit jól mutat, hogy idén áprilisban új köntösben adták ki a MaddAddam-trilógiát. Születésnapján, vagyis a mai napon pedig keménytáblás formában kerül újra a boltok polcaira A szolgálólány meséje, továbbá a történet folytatása, a legújabb Atwood-könyv, a Testamentumok.
Szöveg: L. J.
Képek: Getty Images, Pinterest
