Az Immunközpont munkatársa, dr. Nékám Kristóf immunológus, allergológus professzor szerint az immunrendszer külön erősítésének nincs tudományos megalapozottsága. Ha valaki az Európában megszokott higiénés és táplálkozási viszonyok között él, az immunrendszere általában épp annyira ellenálló, amennyire kell. Persze vannak olyan állapotok, alapbetegségek, amelyekben felborul az immunrendszer bonyolult védekezőmechanizmusainak egyensúlya, és immunhiányos állapot alakulhat ki. Ilyen például az AIDS, vagy a szteroid gyógyszerek szedése miatt kialakult immunrendszeri gyengeség. De hajlamosabbá tehetnek a fertőzésekre más, krónikus betegségek is, például az asztma vagy a cukorbetegség. Ilyenkor azonban az alapbetegség kezelése a legfontosabb teendő, e mellett lehet az immunrendszer erősítésével foglalkozni. Az idős emberek immunrendszere is teljesíthet gyengébben – ám gyakran megfigyelhető, hogy az őket érő immunrendszeri kihívások is kisebbé válnak, hiszen minél idősebb valaki, annál kevesebbet utazik, gyakran még városon belül is, kevesebb potenciális fertőzési forrással kerül szembe.

Egy hét ovi, két hét ágy

A legnagyobb próbatételnek a közösségbe járó, különösen a csoportba frissen bekerült gyerekek immunrendszere van kitéve. Az ő védekezőrendszerük még fejlődik, és számos baktériummal, vírussal ilyenkor találkoznak először. Nem csoda hát, hogy a közösségbe járás első egy-két évében a kicsik többet betegek, mint amennyit az intézményben töltenek. Persze akadnak olyanok, akiket mintha semmi sem tudna ledönteni a lábukról, mások pedig pár nap után máris újabb fertőzést kapnak el, szüleik pedig kétségbeesve gondolkodnak az immunerősítés módszerein.

…

A cikk folytatásában (Nők Lapja Psziché 2016/2. szám) természetes segítőkről is olvashatsz, illetve a Zika-vírusról is találsz néhány fontos információt.

Szöveg: Csiki Judit

Fotó: Europress