Waiau-tó

A hawaii-i Waiau-tó mérete 2010 kezdett rohamosan csökkenni, mostanra már gyakorlatilag csak egy pocsolya maradt belőle. A kiszáradás okára egyelőre nem jöttek rá, de a globális felmelegedést ugyanúgy felelősnek gondolják, mint a tó alatt elhelyezkedő permafroszt talajréteget, ami felolvadhatott, és ami miatt a víz elkezdett szivárogni.

Aral-tó

A  Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral-tó a 60-as években még a világ negyedik legnagyobb tavának számított, 2004-re azonban elveszítette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át – ez látható az alábbi képen is –, sőt, élővilágának nagy része is elpusztult.

Holt-tenger

A Jordán-folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedben a Holt-tenger kettészakadt, ennek köszönhető, hogy déli része fokozatosan kiszárad.

Csád-tó

Az afrikai Csád-tó felülete 1960-ban még 25 ezer km² volt, 2008-ra ez 8000 km²-re csökkent, melyért a globális felmelegedés ugyanúgy felelős, mint a Chari és Logone folyók mentén történő egyre jelentősebb mértékű öntözés. Sajnos, ha mindez így folytatódik tovább, a tó hamarosan az enyészeté lesz.

Nagy-tavak

A bámulatosan nagy kiterjedésű Michigan-tó felületét elnézve elsőre nem is látni, hogy a Nagy-tavak is veszélynek vannak kitéve, de sajnos 1999 óta 2,5 millió gallon víz tűnt el a mederből. Mivel a környék vízi forgalmának javát itt bonyolítják, elsősorban ez okolható az ökoszisztéma pusztulásáért.

Mead-tó

A Colorado-folyó táplálta, mesterségesen létrehozott Mead-tó vízutánpótlása nagyban függ a csapadékmennyiségtől és a környező hegyek jégsapkáinak olvadásától, de ennek ellenére elgondolkodtató, hogy 2010-ben például a szárazság miatt a tóban tárolt vízmennyiség maximális kapacitása a 39%-ára csökkent le.

Indus

Az Indus-folyót az évszázadok során alaposan kiszipolyozták, ami már önmagában is vízveszteséghez vezetne, de a globális felmelegedés miatt is veszélynek van kitéve, ugyanis a meder az egyre zsugorodó himalájai gleccserekből nyeri a vizét.

Rio grande

A Mexikó és az Egyesült Államok határát átszelő Rio Grande egyike a világ leghosszabb folyóinak, tanultuk anno földrajzórán, de sajnos vízgyűjtő területe jelentősen csökkent az utóbbi időben. A két parton történő eltereléseknek köszönhetően – melyet öntözésre használnak elsősorban – olyannyira kiszáradt a meder, hogy tele volt homokbuckákkal és nem érte el a Mexikói-öblöt sem, amibe elvileg beletorkollik.

Ha tetszett a cikkünk, a Nők Lapja 2016/23. számában még több vízzel kapcsolatos témáról is olvashattok. A magazin az előfizetőkhöz június 7-én, az újságárusokhoz pedig június 8-án érkezik.

Szöveg: D. A.

Fotó: en.wikipedia.org/Lake Waiau, en.wikipedia.org/Aral Sea, en.wikipedia.org/Dead Sea, news.lternet.edu, thinkprogress.org, lakescientist.com, hu.wikipedia.org/Indus, en.wikipedia.org/Rio Grande Project