Nincs botrány, nincs pletyka, nem ad témát a bulvárnak. De nem találunk cikkeket a „hej, de cukros-sikeres” magánéletéről sem, pedig sokak szerint az efféle írásokat szeretik az emberek. Viszont rengeteg kritikát olvashatunk angolul, németül, magyarul, olaszul, amelyekben szuperlatívuszokban írnak Kossuth-díjas operaénekesünkről. Ezekre büszke, ám mindig hozzáteszi, hogy a világsikerhez kevés az istenadta hang, ha valaki nem képes kitartó munkára.