Ezen a vidéken szorosan összefonódik a történelem a magyar kereszténységgel és kultúrával. Rákóczi kultusza ugyan elhalványult az elmúlt évtizedekben, most újból erősödik, elvégre ő volt az, aki Magyarországon először törölte el a jobbágyságot. A reformáció fél évezredes évfordulója most ráirányította a figyelmet a bibliafordító Károli Gáspárra, nevezetesen két településre: Göncre és Vizsolyra. Károli azután, hogy befejezte tanulmányait a reformáció szülővárosában, a Wittenbergi Egyetemen, a gönci gyülekezet lelkipásztora lett, és hozzákezdett a teljes Szentírás lefordításához, az eredeti héber és görög szövegből magyar nyelvre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több lelkész is besegített a fordításba, ebből rakták össze a már nyomtatható oldalakat. Miközben a reformáció hívei és ellenfelei a hittételeken vitatkoztak, Károli csak ült – ma is megtekinthető dolgozószobájában, a katolikus lelkészlak évszázados falai között –, és írt. Ahogy teleírt egy lapot, azzal a gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert, a későbbi jeles zsoltárfordító – nyargaltak Vizsolyba, a Rákóczi kúriában működő – és a császár által illegálisnak nyilvánított – nyomdába. Ezért alakultak a dolgok úgy, hogy Gönc kisajátította magának Károlit, Vizsoly a Bibliát. Valójában mindkettő büszkén vallhatja, hogy náluk ringatták a hazai reformáció és nyelvünk újjászületésének bölcsőjét.