Dr. Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak a következő kérdéseket tette fel Árvai Magdolna kolléganőnk e-mailben:

– Milyen intézkedéseket hoztak az elmúlt években az orvos- és ellátáshiány felszámolására, és ennek milyen pozitív eredményei lettek?

– Hogy akarják megoldani a vidéki kórházakban jelentkező nagyobb létszámú orvoshiányt?

– Milyen szakterületeket akarnak fejleszteni az egészségügyön belül?

Kérdéseinkre lapzártánk után érkezett válasz az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának sajtóreferensétől, Oláh Gyöngyvértől, mely alább olvasható: 

Tisztelt Árvai Magdolna!

Köszönjük megtisztelő érdeklődését. Kérdéseire az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága az alábbi választ adja:

A kormány folyamatosan kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók humánerőforrás kérdését. Tisztában vagyunk az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jövedelmi viszonyaival, mindemellett elismerjük áldozatos munkájukat, az egészségügyi ellátás nyújtásából adódóan rájuk nehezedő fokozott felelősséget, éppen ezért a kormány az elmúlt években több intézkedést is bevezetett az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében.

2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt.

2016. szeptember 1-jétől a kormány egy több éves bérfejlesztési programot indított el, amelynek köszönhetően több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben.

A béremelés keretében a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók számára 2016. szeptember 1-jétől új egészségügyi szakdolgozói bértábla lépett életbe átlagosan bruttó 26,5 százalékos növekedéssel. Ezt követően a szakdolgozók bére évről évre fokozatosan nő – ennek megfelelően 2017. november 1-jétől bruttó 12 százalékos, 2018. november 1-jétől bruttó 8 százalékos, 2019. november 1-jétől pedig szintén bruttó 8 százalékos alapbér-emelésre számíthatnak.

A béremelési program keretében megállapodás született arról, hogy 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107.000 forint alapbéremelésben részesülnek. 2017. november 1-jétől a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és kórházi gyógyszerészek bruttó 50.000 forintos, a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek pedig bruttó 100.000 forintos alapbér-emelésre számíthatnak. A rezidensek alapbére idén novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.

Az egészségügyi béremelés nem most kezdődik, a polgári kormányzás óta, 2010 óta több lépcsőben, több körben zajlik. Az egészségügyi béremelésre korábban 300 milliárd forintot fordítottunk, 2016 szeptemberétől 2017 végéig pedig újabb 100 milliárdot fordítunk az ápolók, szakorvosok, szakgyógyszerészek béremelésére. Az ápolók alapbére 2019-re átlagosan 65%-kal lesz magasabb.

A Rezidens Támogatási Program keretében szakterülettől függően nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosítanak a programban résztvevőknek. A kormány a fiatal orvosok itthon tartása érdekében meghirdetett ösztöndíjpályázatra a korábbi években eddig több mint 8,2 milliárd forintot fordított. Az ösztöndíjakat eddig csaknem 3800 fiatal orvos vette igénybe.

A szeptember végén meghirdetett EFOP pályázat révén – az ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas program keretén belül – 4,40 milliárd forint használható fel a szakdolgozói munkakör népszerűsítésére, ezáltal hosszabb távon a humánerőforrás-hiány csökkentésére.

Az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsültségének növelése érdekében 2011. óta július elseje – Semmelweis Ignác születésének napja – a Semmelweis Nap, amely munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára, így ezen a napon a munkaszüneti napoknak megfelelően működik a betegellátás az egészségügyi intézményekben. 2014-től az ápolás presztízsének emelését elősegítendő az Országgyűlés Kossuth Zsuzsanna születésének napját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította.

2016. július elsejétől az ÁEEK intézményfelügyeletében lévő intézmények esetében a munkáltató átvállalja a kamara tagdíjat a szakdolgozóktól. A cél az intézkedés kiterjesztése.

Üdvözlettel:

Oláh Gyöngyvér

Az Elvándorolt orvosok – Jogos az elégedetlenség? című cikkünket a Nők Lapja 2017/29. lapszámában olvashatjátok el.