Ady Endre: Koraérett, makacs, rossz kölyök voltam
A jelesen érettségiző Ady nem váltotta be az atyai álmot, hogy magasra ívelő jogi pályáján a családot újra naggyá tegye. Tudta, mit várnak otthon tőle, bele is kezdett a jogi tanulmányokba, de már a kezdetektől egészen másfelé fordult az élete.
„Koraérett, makacs, rossz kölyök voltam, de úgynevezett iskola-szemefénye. Nagykárolyba vittek gimnáziumba, a derék piaristákhoz a szüleim, családjuk múltjára büszke, kisbirtokos emberek. Ötödik gimnazista koromban Zilahra kerültem, az ősi kálvinista Wesselényi-kollégiumba, melyet ma is igazi alma materemnek tartok. De a szerető alma mater nyolcadikos koromban, pedig első eminens voltam, majdnem elbánt velem, némely kiderült lumpolások miatt. Nagyon méltatlankodtam, Kalocsára írtam azonnal, hogy én katholikus és jezsuita akarok lenni… Nem így történt, jogásznak mentem Debrecenbe, készülni az apám nagy álmának, a família újrafölemelésének beváltására, a főszolgabíróságra, sőt talán alispánságra. Debrecenben, Pesten, még Nagyváradon is neki-neki rugaszkodtam a jog tudományának, a vége az lett, hogy fölcsaptam újságírónak.”
És jöttek a versek. Változtak a színhelyek, Nagyvárad Pest, Párizs. A Vér és arany kötet 1908-ban már hangos sikert hozott. A valahai eminens kisdiák hiperérzékeny, zseniális költő lett, és öntörvényű kölyök maradt.
Bajor Gizi: A színészet mentette meg a családomat
„Apám negyvenöt éves korában nősült, elvett egy olasz lányt, ez a mama. A papa német volt, a mama olasz. A mamához hasonlítok. Természetem a papáé. Papa igen könnyelmű ember volt, ezt nem ellene mondom, hanem mellette. Egy ember, aki soha nem tudta a pénz értékét. Mikor tönkrementünk, én az angolkisasszonyoknál jártam a negyedik felsőt. Rögtön beiratkoztam színiiskolába, művésznő akartam lenni, s pénzt keresni. Szüleim nem tudtak róla, hogy a művésznői pályára léptem, de bennem már kétéves korom óta vibrált valami. Produkálni akartam. Később a színészet lett családunk megmentője, ez volt a kenyerünk. A dolgot persze nem lehetett soká titokban tartani, megtudták szüleim a színiiskolát, azt mondták, most már járjam ki. Igen vigyáztak rám, elkísértek, értem jöttek. Harmadéves koromban már szerepeket játszottam. Igen jó kritikákat kaptam.”
Móricz Zsigmond: Nyilas Misi ő maga
Aki ismeri a Légy jó mindhalálig világát és hőseit, Nyilas Misi életét és gondolatait, az majdhogynem pontos képet kap a kisdiák Móricz Zsigmondról. Rettegett, hogy elveszíti a tandíjmentességet, rettegett, hogy nem tud a tanulásra összpontosítani. Nem bírt biflázni, nem volt hozzá memóriája. Messze kinézett a világba, már egészen más érdekelte. Hatodikban karácsonykor három szekundát kapott, s ez annyira elkeserítette, hogy többet nem akart iskolába menni. Nem is ment. Őt is tanár nagybátyja segítette, mint regényének hősét, a kis Nyilast. Elment vele más iskolába.
Szentágothai János: Hírhedt rossz tanulók voltunk
Előadásain minden alkalommal zsúfolásig tele volt az egyetem előadóterme. Szentágothai professzor a témáit olyan élvezetes stílusban adta tovább, ami kevesek sajátja. Hatalmas megtapasztalt tudás, derű, életigenlés, bölcsesség és humor jellemezte. Otthonról hozta magával a biztonságot adó légkört, ezért nem tudta az iskolai fegyelem megtörni.
„Mamát puritanizmusa mellett a szecesszió formálta. Mindent átszövő indákkal járta át és fonta körül bizarr mintázattal családunkat. A természet csodálata, azzal szinte teljes egybeolvadás, életszeretet, azonosulás öt serdülő gyermeke furcsaságaival, ébredező hajlamaival és természetes elszakadási törekvéseivel. Remek banda voltunk. Ürge- és sündisznóvadászatok, szalonnasütés, balatoni vitorlásélet. Hírhedt rossztanulók. De hát a sikert nem feltétlenül az iskolapadban ácsolják. Valljuk be, több abban a családi kondicionálás… a család története kötelez… És a puritanizmusra jellemző becsvágy, nem utolsósorban (amiről ma megfeledkeznek) a fizikai munka szentségének hite, vallása és gyakorlata. Próbáltunk volna kibújni valami (főleg kerti) munka alól!”
…
Az összeállítás 1. részét – amelyben 10 ismert magyar iskolához fűződő viszonyáról olvashattok – a Nők Lapja 2018/22. lapszámának 76. oldalán találjátok. Keressétek a magazint május 30-tól az újságosoknál!
Szöveg: Schäffer Erzsébet
Nyitókép: MTI, Thinkstock
