„Lapozzatok bele” a magazinba a képre kattintva!
Együtt az úton
Amikor ezt a lapszámot kezébe veszi a kedves Olvasó, a gyerekeknek már két vagy három napja kitört a nyári vakáció. (Attól függően kettő vagy három, hogy előfizetőnk a kedves Olvasó, avagy újságosnál veszi meg a lapot.) Ez az az időszak, amikor a gyerekeim elkezdenek nyúzni, hogy vigyem be őket a munkahelyemre. Ahol én dolgozom, az egy misztikus hely számukra, legalábbis a kisebbek fantáziájában, és hiába voltak már bent többször is, nem veszít a varázsából. (Egyik fiam például sokáig meg volt róla győződve, hogy ahová én dolgozni járok, az Japán.) Noha eleinte inkább nyűgnek tűnt, idővel ráébredtem, hogy nagyon sokat kapok attól, hogy bejöhetnek hozzám a gyerekeim. Először is nagyon hálás vagyok a kollégáimnak, főnökeimnek, hogy ezt lehetővé teszik. Mert ugyanúgy elvégzem a feladatomat, közben mégis minőségi időt tudok együtt tölteni az aktuális gyerekemmel, aki éppen bejön. Együtt utazunk, együtt ebédelünk, együtt teszünk sok minden egyéb dolgot is, és közben beszélgetünk. Az ilyen együttlétek nagyon elmélyítették a kapcsolatomat a gyerekeimmel. Továbbá nem várt – közel tudományos igényű – felfedezésekhez vezettek. Egy alkalommal például a nyári szünet első napjaiban a szerkesztőségbe tartottunk az egyik fiammal, és az utazás idejét barchobázással töltöttük. Ő a következő kérdést tette fel nekem: Ideszáll, odaszáll, és mindenhez odaragad, mi az? Nagyon törtem a fejem, de sehogy nem tudtam rájönni. Tényleg, mi lehet az, ami ideszáll-odaszáll, és mindenhez odaragad?
– Még ezt sem tudod?! – nézett rám elégedetlen tekintettel a fiam. – Hát a ragadozó madár!!!
Krúdy Tamás, vezetőszerkesztő
Ha előfizetnétek a nyomtatott magazinra, ne habozzatok, kattintsatok az mc.hu oldalra, és kövessetek minket a Facebookon is!
Fotó, illusztráció: Thinsktock, Archív