Mind a négy kismama vallja, hogy az anyáknak joguk van ahhoz, hogy a mindennapos elfoglaltságaik intézése mellett táplálhassák gyermekeiket. A hat hónapon aluli gyerekek számára mindennél fontosabb, hogy anyatejhez jussanak, sok nő azonban a munka és a körülmények hatására feladja a szoptatást. A híres kismamák fotósorozattal kívánják bizonyítani: igenis lehet a mindennapok forgatagában is szoptatni. A szoptatás olyan természetes, bensőséges kapcsolat anya és gyermeke között – amely, ha a lehetőségek adottak rá -, mindkettőjük egészségét szolgálja.
Szinetár Dóra így fogalmazott: „Sokan sokfélék vagyunk, más az ingerküszöbünk, a szoptatás látványa egyeseket zavarba hoz. Úgy gondolom, ha elfogadást és megértést szeretnénk kiváltani az emberekből, nem szabad szélsőséges dolgokkal rájuk rontani, hiába van jogunk adott esetben például a szabad szoptatáshoz. Ezekkel a fotókkal, ezzel az akcióval megmutathatjuk, hogy úgy is meg lehet etetni egy kisbabát, akár nyilvános helyen is, hogy az tényleg senkinek az érzékenységét nem zavarhatja. Nagyon fontosnak gondolom, hogy ha valaki szeretné szoptatni a babáját, és ezt diszkréten meg tudja tenni, akkor ne kelljen erről lemondania mások prűdsége miatt, ugyanis a szoptatás az egyik legcsodálatosabb ajándék Anya és kisbabája közt.”
Tomán Szabina: „Örömmel csatlakoztam Dóri felkérésére az UNICEF anyatejes szoptatás fontosságát népszerűsítő kampányához. Számomra is nagyon fontos a megfelelő érzelmi kötődés kialakítása, hiszen nagy mértékben befolyásolja a későbbi anya-lánya kapcsolatot. Arról nem is beszélve, hogy a kisbabák számára életbevágó, hogy anyatejet kapjanak.”
Szamosi Zsófia: „A szoptatás nem pusztán etetés. A kisbaba testi szükségletei mellett a nyugalmát és a biztonságérzetét is erősíti. Fontosnak tartom, hogy egy édesanya bármikor, bárhol megadhassa ezt a gyermekének anélkül, hogy rosszalló tekintetekbe ütközne.”
Hámori Gabriella: „A szoptatás nem hivalkodó gesztus, nem megbotránkoztató. Sokszor egy kivágott dekoltázs jóval többet mutat, mint ami szoptatáskor látszik a női mellből. A társadalom érdeke, hogy ne illesse rosszallással azt, ami egyértelműen tiszta és egészséges. Mindezt elfogadnunk szeretetre nevel. Ha nyilvános helyen szoptatom a babámat, boldoggá tesz, ahogyan a mosolygó emberek lopva odapillantanak.”
Az UNICEF és az anyatej
Az anyatejben minden olyan vitamin, ásvány, enzim és antitest megtalálható, amely a csecsemő fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges. Az élet első hat hónapjában, nincs szükség sem külön itatásra (vízre sem!), sem kiegészítő táplálásra. Féléves kortól a babák már kaphatnak egészséges, a fejlődésüket segítő kiegészítő ételeket, de az anyatejnek – amennyiben ez lehetséges – kétéves korukig az étrendjük meghatározó részének kellene maradnia. Az UNICEF azt is tanácsolja, ha a gyerek igényli, akár éjjel is szoptassák meg az édesanyák.
Az anyatejesen táplált gyerekek jóval ritkábban kapnak hasmenést vagy tüdőgyulladást, később ritkábban válnak túlsúlyossá. A szoptatás csökkenti a szívbetegségek, cukorbetegség és az allergia kialakulásának kockázatát, az anyatej segíti az egészséges agyi fejlődést. Az anyatejesen táplált gyerekeknek a közepes- és alacsony jövedelmű országokban 14-szer nagyobb esélyük van a túlélésre, mint a nem szoptatott gyerekeknek. A szoptatás az anyákat megóvja a szülés utáni vérzésektől és depressziótól, csökkenti többféle rák és a kettes típusú diabétesz kockázatát.
78 millió kisbabát – 5-ből 3-at – nem szoptatnak meg az élete első órájában – derül ki az UNICEF és a WHO új felméréséből. A bőrkontaktus és a szoptatás stimulálja az anyatejtermelést, az előtejét is, amit a babák első „védőoltásának” is hívnak, mivel rendkívül sok tápanyagot és antitestet tartalmaz.
Bár az anyatejes táplálás biztonságos és „költséghatékony”, globálisan elmondható, hogy a nők csupán 43 százaléka ad kizárólag anyatejet a gyermekének féléves koráig. Ezt az arányt szeretné radikálisan növelni az UNICEF többek között felvilágosító kampányokkal, és a szoptatás ideális körülményeinek megteremtésével a kórházakban, a munkahelyeken és a köztereken.
123 ország adatainak elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok között nagy az eltérés. A közepes, illetve alacsony jövedelmű országokban csak 25-ből egy gyereket nem szoptatnak soha, viszont a magas jövedelmű társadalmakban 5-ből 1 gyerek soha nem kap anyatejet.
Abban is jelentős eltérések mutatkoznak a különböző helyzetű családok között, hogy meddig szoptatják az anyák gyermeküket. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a legszegényebb családok csaknem kétharmadában (64%) az UNICEF és a WHO ajánlásának megfelelően a babák kétéves korukban is kapnak anyatejet, míg a leggazdagabbakban ez az arány csupán 41 százalék.
A fejlődő országokban évente több mint 800 000 öt éven aluli gyermek és 20 000 anya halála lenne megelőzhető, ha a gyermekeket kétéves korukig szoptatnák az édesanyák. A fejlődő világ több országban hatalmas kockázatot és veszélyt jelent, ha a csecsemőkkel nem biztonságos vizet itatnak. Az UNICEF munkatársai sokat dolgoznak azért, hogy segítsék az anyákat, hogy minél hosszabb ideig és a lehető leghatékonyabb módon szoptathassák gyermeküket.
Sok tényező játszik szerepet abban, hogy szoptatják-e az anyák gyermeküket és meddig. A gyermekgondozási szabadságok elérhetősége, a munkahelyi szoptatás lehetővé tétele, a tanácsadás és a szoptatás elfogadó megítélése és a partnerek támogatása mind-mind nélkülözhetetlen a szoptatással kapcsolatos pozitív környezet megteremtéséhez. A legszegényebb közösségekben sok anyának hetekkel a szülés után vissza kell térnie a munkába. Egy 2018-ban közzétett kanadai tanulmány megállapította, azok a nők, akik amiatt aggódnak, hogy tudnak-e elég ételt tenni a család asztalára, vagy azzal spórolnak, hogy ők maguk kevesebbet esznek, fele annyi ideig szoptatják gyermeküket, mint azok, akiknek nincs ilyen gondjuk. A nehézség ezekben a helyzetekben elsősorban nem az, hogy az érintett anyák ne tudnának a szoptatás fontosságáról. Többségük el is kezdi szoptatni gyermekét, csak kénytelen feladni azt.
