Az emlékkönyvem tele van titokkal, csak ki kell hajtogatni a fülecskéket. Nagy drámákra nem derült fény, mindenki arról biztosított, hogy sohasem felejt el. (De ki lehet S. J.?) Aztán az ember felnő, megváltozik a titkok természete. Ám valami nem változik: vannak olyanok, amelyektől olyan jó lenne valahogy megszabadulni. Ugye? Van egy jó hírem... Hulej Emese írása.