A Csodák Palotája Öveges termében vagy tíz gyerek és szülő figyeli tátott szájjal, ahogy a fiatal előadó szappanbuborékokkal pingpongozik. Megmutatja azt is, hogy mielőtt a kiszáradástól szétpattannak, a szivárványszínű buborékok elsárgulnak, elfehérednek, majd átlátszók lesznek.

– Ki evett már közületek buborékot? – kérdezi a közönségtől, majd amikor senki nem jelentkezik, elmagyarázza, hogy a kenyérben lévő lyuk is az. A gyerekek megcsodálhatják közelről a szárazjeget is, az asztalt ellepi a ködfelhő. A műsor leglátványosabb része az, amikor az egyik kisfiú tenyerében meggyújtja a vegyszert, a gyerek kezéből pedig fél méteres láng lobban fel.

Az előadó fél óra múlva már a Richter Gedeon laborban a szódabikarbónás titkosírás rejtelmeibe vezeti be a fehér köpenyes gyerekeket (meg az egyik nagymamát).

Newton törvénye

A szomszéd termet Isaac Newtonnak szentelték. A tudós életnagyságú mása egy almafa alatt üldögél, a látogatók kipróbálhatják a legizgalmasabb kísérleteit is. A falon érdekességek olvashatók az életéről. Például középiskolásként eljegyezte a szállásadója lányát, később viszont annyira belemerült a tanulmányaiba, hogy megfeledkezett a menyasszonyáról, aki végül máshoz ment feleségül. Egy emelettel lejjebb, a Tudósok csarnokában a különböző mágneses, gravitációs, mechanikai kísérletek mellett az ötletgazdákról is számtalan anekdotát ismerhetünk meg. A holdradar atyja, Bay Zoltán például gyerekként azt képzelte, hogy ha felmászna a templomtorony tetejére, elérné a holdat.

A Csodák Palotája tényleg elvarázsolja a gyerekeket. Az Illúziók termében egy vakuval rögzíthetik a falon az árnyékukat. A nagy fülű, nagy orrú gólemszobor, az Érző lény körüli pultokon próbára tehetik az érzékszerveiket. Ha sebességre vágynak, elég, ha beülnek az 5D moziba, a következő pillanatban az Amazonas titkai között száguldozhatnak egy hullámvasúttal, ha még messzebbre utaznának, várja őket a ruhatár melletti űrállomás.

A Születés világa kiállítás ízlésesen mutatja be a születés, a fogantatás és a fogamzásgátlás témakörét. A félbetört óriástojásra emlékeztető szimulátorfotelekben azt halljuk, amit az öt hónapos magzat az anyaméhben.

A mérnök szobája

Az extrém csocsókkal szomszédos biliárd-focipályákon az iskolás csoportoknak remek matekórát lehet tartani a szögekről. Az interaktív asztalokon a baráti társaságok beszélgetés közben mindenféle – kvíz-, logikai és gyorsasági – játékokat játszhatnak. A fiatalok a tudományos szabadulószobákat szintén szeretik. A mérnök szobája például a fizikára, a Vészhelyzet a biológiára épül.

Ezt a tudományos forgatagot 2011 óta a közgazdász Mizda Katalin irányítja. Amikor elődjétől, Egyed Lászlótól átvette a Csodák Palotája ügyvezetői posztját, már négygyerekes anya volt, így pontosan tudta, milyen szolgáltatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a családok jól érezzék magukat. A családi mosdó,‒ ahova az anyuka beviheti a kisfiát, az apuka pedig bekísérheti a kislányát, csak egy a számtalan újítás közül.

– Eleinte a Csodák Palotája szinte csak a fizikáról szólt, ezért tudatosan nyitottunk a többi terület felé – mondja. – A küldetésünk az, hogy a következő generáció felfedezze a tudomány és az élethosszig tartó tanulás szépségeit.