Miért tesz a szőke nő sapkát és sálat a számítógépre? Hogy el ne kapjon valamilyen vírust. A szőke nős viccek szerint a világos hajú lányok, asszonyok kedvesek, szépek és – buták. Valóban?
Különös, hogy éppen a szőke lányokról terjedt el ez a feltételezés a köztudatban. A lenhajú fiúk fejébe több ész szorult volna? Nem valószínű. A szőke nőket állítólag már az ókorban sem vették komolyan. Egyesek szerint azért, mert az antik Rómában eleinte csak a prostituáltak viseltek ilyen hajat, kötelezően, így különböztették meg őket az általában inkább sötétbarna hajú itáliai asszonyoktól. De, mint tudjuk, mi, nők gyakran vágyunk arra, ami születésünknél fogva nem adatott meg nekünk. Ha göndörként láttuk meg a napvilágot, egyenes tincseket akarunk, ha kicsi a mellünk, nagyobbat szeretnénk, ha pedig barna hajat adott az ég, szőkére festetnénk.
Evolúciós társkereső megoldás
Léteznek még egyáltalán szőkék? Úgy értem, valódi szőkék – én magam alig ismerek ilyen szerencsést a baráti körömben. Ha megnézem az általános iskolai tablómat, csak Kati volt szőke, a gimis osztálytársaim közt meg Erzsike.
Halkan jegyzem meg, hogy bár engem sokan tartottak szőkének, a hajam inkább világosbarna volt, szőke csíkokkal. A sztárok közt is ritka a lenhajú. Természetes szőkének gondoljuk Catherine Deneuve-öt, Brigitte Bardot-t, Pamela Andersont, ahogy Jennifer Anistont vagy Sarah Jessica Parkert is, pedig egyikük sem így született. Igaz, már vagy százhúsz éve mindenki szőke lehet, aki csak akar. 1907-ben szenzációnak számított, amikor Eugène Schueller francia vegyész feltalálta a modern hajfesték ősét. A haj kívánt színét a festék oxidálásával érték el, és így a fehér szőkétől az ébenfeketéig minden árnyalat lehetségessé vált. Azóta sok milliárd doboz szőke hajfestéket adtak el világszerte – sokkal-sokkal többet, mint barnát vagy feketét.