Világszerte egyre több ember, sőt cég és városvezetés próbálja hasznosítani Bea Johnson életmódszakértő módszerét és tippjeit annak érdekében, hogy minél környezettudatosabban éljen és egyre kevesebb szemetet termeljen. Az Egyesült Államokban élő, francia születésű nő már olyan szintre jutott, hogy egy év alatt csak egy kisebb befőttesüvegnyi szemét keletkezik családja háztartásában. Ez igazán meglepő mennyiség, főleg úgy, hogy két kamasz gyerekük van, egy 15 és egy 17 éves fi ú, sőt még Zizou, a kiskutya is gyarapítja a család létszámát. Gondoljunk csak bele, hogy mi mennyi szemetet viszünk ki a lakásból egyetlen napon.
Ők sem zöldnek születtek
Bea Johnson és családja 2006-ig teljesen átlagos életet éltek. Ugyanúgy nyúltak a bevásárlóközpontban a papírzacskó után, hogy belecsomagolják a megvásárolt élelmiszereket, mint mások, és valószínűleg az új ruhákat is a butikban kapott műanyag reklámtáskában vitték haza. Mindennap be kellett ülniük az autójukba, hogy meg tudják közelíteni a San Franciscó-i otthonukhoz legközelebb eső boltot, a munkahelyüket vagy az iskolát. Bea elmondása szerint az volt a fő indok, amiért 2006-ban a költözés mellett döntöttek, hogy olyan helyen szerettek volna tovább élni, ahonnan egyszerűen, autó nélkül elérhettek bármit.
Amíg új házat kerestek, egy évre kibéreltek egy kisebb lakást. Oda viszont nem fért be az összes holmijuk, ezért a meglévő dolgaik közel 80 százalékát egy raktárban helyezték el – és hamar rá is jöttek, hogy ezek a holmik tulajdonképpen nem hiányoznak nekik. Így amikor megtalálták végleges otthonukat, már nem is vitték oda az elraktározott tárgyakat, hanem azokat eladták, elajándékozták.
De nemcsak a használaton kívüli tárgyaiktól szabadultak meg, hanem korábbi életstílusuktól is. Rengeteg, környezetvédelemmel foglalkozó könyvet olvastak, és több erről szóló dokumentumfilmet is megnéztek. Ezek nagy hatással voltak rájuk, ezért közös megegyezéssel elkezdték tudatosan csökkenteni a háztartásuk hulladékát. Bea férjére olyan hatással volt ez a szemléletváltás, hogy munkát váltott, és a fenntarthatóság területén kezdett el dolgozni. Bea elkezdett blogot írni a „zero waste”, vagyis a nulla hulladék állapotról.
A kezdetektől a nagyköveti címig
Egy teljesen új életmód kialakítása senkinek nem egyszerű, Bea családjának is voltak nehézségei, két évükbe telt, mire a zero waste állapotot elérték. A ma már jól működő szokásaik kialakítása közben volt néhány ballépésük is, például Bea szódabikarbónából és ecetből készült samponja. Hónapokon át makacsul kitartott mellette, pedig a haja ettől enyhén szólva is ápolatlan benyomást keltett. Csak akkor hagyott fel ennek használatával, amikor a férje szólt neki, hogy nem viseli túl jól az erős ecetszagot, ami a frizurájából árad, mikor lefekszik mellé.
A másik ilyen próbálkozása a bolti vécépapír kiváltása volt – erdőben szedett mohával próbálta helyettesíteni, ami azonban a kiszáradása után a dörzspapírhoz hasonlított. Így ezzel is fel kellett hagyni ugyanúgy, mint a csalánból készült ajakduzzasztóval, amibe még belegondolni is fájdalmas. Persze a kísérletezések közt voltak sikeresek is, melyeket a mai napig megtartottak, például a házi készítésű paradicsomszósz.
A bevált tippekből 2013-ban könyv is megjelent, melyet azóta már tizennégy nyelvre lefordítottak, és több országban bestseller lett. 2011-ben Bea Johnson elnyerte a The Green Awards nagydíját, és az Egyesült Államokban, sőt nemzetközi szinten is ő lett a zero waste nagykövete.
…
A cikk még nem ért véget! Arról, hogyan tudjuk mi is csökkenteni az általunk termelt hulladékot, a Nők Lapja Psziché 2017/6. lapszámában olvashattok bővebben. Ha más külföldi zero waste bloggerekre is kíváncsiak vagytok, kattintsatok korábbi, hasznos cikkünkre!
Szöveg: Kovács Eszter
Illusztráció: Archív
