Kezdjük az alapoknál!
A komposztáláshoz a következő kellékekre van szükség: egy komposzttároló tartályra, egy kerti villára vagy gereblyére, a konyhai maradékok tárolására alkalmas szemeteskosárra, illetve egy beleillő, biológiailag lebomló szemeteszsákra.
A megfelelő komposztáló
Komposzttartó ládákból több variáció is létezik, nyilván ízlés kérdése, kinek melyik tetszik jobban, melyiket vásárolja meg. Két dologra azonban nem árt figyelni a beruházáskor: az egyik, hogy a tartály bőségesen elnyelje a beleszórt faleveleket és konyhai hulladékot, a másik pedig, hogy az elején nyitható legyen, így a már érett, sötét színű trágyát bármikor eltávolíthatjuk belőle. Természetesen házilag is lehet készíteni a célnak megfelelő ládát raklapok és csirkedrót felhasználásával. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a szerkezet esőálló legyen, kellő mértékű levegőt engedjen át, illetve, hogy a vízelvezetése hatékonyan működjön.
Az elhelyezés
Mivel a giliszták, férgek is szerepet játszanak a lebontás folyamatában, ezért a ládát a csupasz talajra javasolt állítani, ahol ők is könnyen hozzáférnek. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor betonra vagy más kemény felületre is rátehetjük, viszont fontos tudni, hogy a fa rohad, ezért könnyen nyomot hagyhat a terasz kövén. Ami a környezeti elrendezést illeti, tűző napra sosem szabad komposztálót állítani, mert a napsütés a levelek kiszáradását okozhatja.
Konyhai kellékek
A komposzthoz konyhai hulladékra is szükség lesz. De mégis, mi kerülhet bele? Például zöldség és gyümölcsdarabok – minél apróbbra vágva –, kávézacc, használt tealevél, fűszernövények levágott szárai, vagyis úgynevezett zöld hulladékok, ezek ugyanis gyorsan rohadnak, illetve kellő nedvességet és nitrogént biztosítanak a komposztálás során. Ezen kívül nyugodtan tehetünk bele tojáshéjat, papírt, sőt, akár szalmát is, azaz barna hulladékokat, mert ezek szerepet játszanak a szén-dioxid gyártásban és a levegőztetésben, ami szintén feltétele a komposztálásnak. Célszerű fele-fele arányban keverni a zöld és barna hulladékot, hogy így biztosítsuk a megfelelő flórát a levelek lebomlasztásához.
Amit soha ne tegyünk bele!
A főtt élelmiszer maradékok, a hús, illetve a hal vonzzák a patkányokat, ezért azok ne kerüljenek a komposztos kukába! Ezen kívül hamut, köveket, le nem bomló anyagokat, például műanyagot szintén ne tegyünk bele, ahogyan beteg növényeket se – utóbbiak a komposzt fertőzéséhez vezethetnek.
A keverés a kulcs
Amikor már a levelek és a háztartási hulladékok is a komposztálóba kerültek, keverjük össze alaposan őket a kerti villával. Ez egyrészt levegőt ad az egyveleghez, másrészt felgyorsítja a kémiai folyamatokat. A műveletet havonta egyszer célszerű megismételni.
A türelem trágyát terem
A nagyobb mennyiségű komposztnak legalább fél év kell ahhoz, hogy megfelelően beérjen és használható legyen. Ekkor az állaga már omlós lesz, a színe sötét, a szaga pedig erősen földes – a kezdő kertészek ezek alapján fogják felismerni, mikor jó.
Még több kertészeti témáról olvashattok a Nők Lapja Kert és Virág magazinokban.
Szöveg: D.A.
Fotó: Thinkstock
