Először csak kicsiben!
Kezdőként óriási lendülettel vágunk bele a kertészkedésbe, szeretnénk egész nyáron a kertből etetni a családot, kipróbálni az összes létező vetőmagot, vagy az erkélyen termett paradicsomból, paprikából, uborkából elkészíteni a reggeli salátát, lehetőleg több hónapon keresztül. Elsőre azonban próbálkozzunk csupán egy-egy egyszerű növénnyel, tapasztaljuk ki a kertgondozást, és az első év tapasztalataival később már bátrabban merészkedhetünk nehezebb terepre is.
Azt ültessük, amit megennénk!
Ha imádjuk a zamatos paradicsomot, salsát és az olaszos mártásokat, akkor mindenképpen próbálkozzunk a paradicsommal. Könnyebb féltőn gondoskodni egy olyan növényről, amelyet később valóban jóízűen el tudunk fogyasztani. Vagyis alakítsuk a kertünket a szánk íze szerint! Ha a gyerekek válogatósak, mondjuk nem kedvelik a borsót, akkor vonjuk be őket a kertészkedésbe. Ha megtapasztalják, hogyan fejlődik a növény, ők is szívesebben látják viszont a tányéron.
Vegyük figyelembe a klímát!
Annak érdekében, hogy eredményes kertészek legyünk, ismernünk kell a környék időjárását. Tudunk kell, hogy mikor alkalmas az idő például arra, hogy kiültessük a palántát, hogy öntözzünk, vagy hogy leszüreteljük az első termést. Bár könnyen elcsábulunk az épp trendi növények felé, mindig érdemes mérlegelni, hogy a magyarországi klíma megfelelő-e az adott gyümölcsfa vagy egzotikus virág számára.
Biztosítsunk elegendő helyet a növények között!
Nehéz elképzelni, hogy a frissen felásott, óriásinak tűnő parcellában miként fognak elférni a tervezett növényeink. Olvassunk utána, vagy kérdezzünk meg gyakorlott kertészeket például arról, hány centimétert érdemes kihagyni két fokhagyma között. Nem érdemes túl sok magot ültetni kis helyre, ugyanis félő, hogy a növény nem jut elég tápanyaghoz.
Talajtakaró
Bár erre nézvést nem állnak rendelkezésünkre statisztikai adatok, de szinte biztosak vagyunk abban, hogy a kertész legnagyobb ellensége a gyom. Hogy ezt elkerüljük, gondoskodjunk talajtakaróról, ami elősegíti a gyomnövények elfojtását, védi a talajt, és megőrzi a nedvességét. Talajtakaróként használhatunk faforgácsot és szalmát is.
Jegyezzünk fel mindent!
Nem szükséges a memóriánkra hagyatkozni azzal kapcsolatban, hogy mit, mikor ültettünk. Egy jegyzetfüzetbe vagy naptárba írjuk fel magunknak a legfontosabbakat, és tervezzük be előre, hogy melyik tevékenységnek, mikor jön el az ideje. Írjuk fel azt is, hogy milyen kártevő elleni szereket és megoldásokat alkalmaztunk, melyek jártak sikerrel, és melyek nem, így egy évvel később nem kell újra kísérleteznünk.
Figyeljünk a talaj minőségére!
Jó talaj = egészséges növény. Ez egy viszonylag egyszerű következtetés, a jó talaj viszont már cseppet sem az. A földet dúsíthatjuk trágyával és komposzttal, hogy egész évben ásványi anyagokkal teli legyen.
Készüljünk fel a kártevőkre!
Főként azért, hogy ne érjenek bennünket váratlanul, mert igen rövid idő alatt jelentős kárt tehetnek a különféle rovarok, bogarak, csúszómászók a terményünkben. Persze egy-egy kis hiba a zöldségekben még nem ártott meg senkinek, a nagyszülők gyakran viccelnek azzal, hogy, az az alma, amelyben kukac van, száz százalékig bió.
Ne feledkezzünk el a virágokról!
Nagyszerű a kert, de csak akkor lesz teljes és kerek, ha a zöldségek és gyümölcsök mellett gondoskodunk a virágokról is. A virágok nemcsak illatosak és gyönyörűek, de odavonzanak olyan hasznos rovarokat, amelyek a segítségünkre lehetnek a kártevők elleni harcban. Nem beszélve a méhekről, amelyek életre keltik a kertünket.
Víz, de mértékkel
A víz is ugyanolyan fontos, mint az egészséges talaj, de nem szabad túlzásokba esni! A túlöntözés éppolyan káros, mint az, ha kevés vizet biztosítunk a növényeknek. A kora reggeli vagy az esti öntözés a legjobb. Vannak speciális fajták, mint például a citrusfélék, amelyek szeretik a korábban felforralt, majd lehűtött vizet, a páraképződés miatt.
Szöveg: M. M.
Fotó: gardenista.com
