A mindennapjaink átláthatatlanok, állandóan listákat írunk, elveszünk az örökös szervezésben, beragadunk a mókuskerékbe. A rengeteg impulzus, amivel a világ bombáz minket, eltávolít magunktól, és attól, hogy az élet adta hétköznapi örömöket megéljük. A teljesítménykényszer, a siker hajszolása arra ösztönöz minket, hogy robotpilóta üzemmódban tegyük a dolgunkat. Rengeteg hiánnyal, elszalasztott lehetőséggel várjuk a szabadság napjait, megváltást remélve. Aztán pedig a legszebb pillanatokban babrálunk a fényképezőgéppel, túltervezzük magunkat, és egyik élményből a másikba esünk. Máskor meg naphosszat a múlton rágódunk vagy a jövőn aggódunk. Ennek persze számos előnye van: a múlttal való foglalkozás tesz bennünket képessé arra, hogy tapasztalatainkat összegezzük, az önmagunkról alkotott tudást összefüggő történetté fűzzük, és tanuljunk a múlt hibáiból. A jövőről való gondolkodás pedig segít bennünket a tervezésben, a célkitűzésben és a jó döntések meghozatalában. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg az „itt és most”-nak is helyet adunk az életünkben.
De érdemes megállni és elgondolkodni, ha azon kapjuk magunkat: csak azért élünk, hogy kipipáljuk a tennivalók listáján a tételeket, majd fáradtan ágyba zuhanunk, és minden kezdődik elölről. Ha állandóan feltételekhez kötjük a boldogságot, itt az idő, hogy cselekvés üzemmódból átváltsunk létezés üzemmódba, mert csak így találhat ránk az elégedettség.
Éber figyelemmel
A jelenlét fontosságáról, az „itt és most”-ról szóló tanítások megtalálhatóak minden nagyobb vallásban, a kereszténységtől egészen a buddhizmusig. A keleti filozófiák egyik fontos eleme a jelennel való bensőséges kapcsolat kialakítása. De nincs is szükség arra, hogy spirituális úton közelítsünk a kérdéshez: a tudatos jelenlét, azaz a mindfulness olyan technika, amit a pszichológia is felfedezett magának, és a nyugati emberek gondolkodásmódjára szabta. Az éber figyelem segíthet bárkinek vallástól, világnézettől függetlenül abban, hogy teljesebb, minőségibb életet élhessen.
A mindfulness azt jelenti, hogy figyelmünket tudatosan a jelen pillanatra irányítjuk, és igyekszünk azt teljes mélységében, intenzitásában átélni. Mindeközben törekedni kell arra, hogy el-fogadóak legyünk, és ítélkezés nélkül, nyitottan és kíváncsian forduljunk élményeink felé. Lényege, hogy érzékszerveinket bekapcsolva megfigyeljük, befogadjuk a minket körülvevő kül-világot. Kísérjük tudatos figyelemmel testérzeteinket, gondolatainkat, hangulatainkat és érzéseinket is. Ha tudatosan gyakoroljuk az éber figyelmet, megsokszorozhatjuk a pihenés pozitív hatásait, és sokat tehetünk az életminőségünk javításáért.
Kütyüket kikapcsolni!
Bárhová is utazunk, bárhol is vagyunk, a jelen pillanatot akkor tudjuk a maga teljességében megélni, ha nemcsak testben, de lélekben is sikerül megérkeznünk. Ahhoz, hogy létezés üzemmódba tudjunk kapcsolni, gondoskodnunk kell arról, hogy a kikapcsolódás ideje alatt minél kevesebb zavaró inger érjen bennünket. Lehetőleg ne nézegessük az e-mailjeinket percenként, kapcsoljuk ki a telefonunkat, és ne nyomasszuk magunkat semmilyen munkával kapcsolatos feladattal a pihenés alatt. Ne azzal kezdjük a kikapcsolódást hogy egymás után lőjük a képeket, és posztolgatjuk a közösségi oldalakra. Bármilyen kütyüt is veszünk a kezünkbe, legyünk tisztában azzal, hogy kiránt minket a pillanatból.
Átölel a természet
Nem véletlen, hogy az egész éves hajtástól megfáradtan a természet közelébe vágyunk. A zajt, az állandó tömeget, a városi életforma el-idegenítő hatásait már egy néhány órás kirándulás is segít enyhíteni. A víz csobogása, a fák susogása, a napfény mind-mind megnyugtatják az idegeinket, és olyan érzék-szervi ingereket adnak, melyek segítségével figyelmünket könnyebb és örömtelibb a jelenbe irányítani.
Bárhol járunk a világban, igyekezzünk minden érzékszervünk-kel ráhangolódni a tájra, szívjuk be mélyen az illatokat, figyeljük meg az apró részleteket, hallgassuk és tudatosítsuk az ismeretlen zajokat, zörejeket. Igyekezzünk több oldalát megismerni az adott tájnak, nézzünk meg egy napfelkeltét, látogassuk meg a vízpartot napközben és éjszaka is. Figyeljük meg a napszakok változását, a fényeket, a bogarak énekét, és élvezzük, ha elkap minket egy könnyű nyári zápor.
Zamatos percek
A hétköznapok során gyakran az étkezés örömeiről is megfeledkezünk, és odafigyelés nélkül, papírzacskóból, a buszon ülve vagy az utcán, menet közben tömjük magunkba az ételt. A nyaralás, a pihenés kiváló alkalom arra, hogy megadjuk a módját az étkezéseknek, és elmélyülten, teljes figyelmünket az ízeknek, illatoknak szentelve együnk. A legjobb, ha a napot egy ráérős, ínycsiklandó reggelivel kezdjük. Ha mi készítjük az ételt, a főzés is alkalmat tartogat arra, hogy megfigyeljük az összetevők textúráját, beszívjuk az illatokat, és szemet gyönyörködtetően tálaljuk az elkészített finomságokat. Ha szállodában reggelizünk, figyeljük meg a részleteket, ahogy a narancslét töltjük a pohárba vagy a mézet csorgatjuk a teánkba. Lassan, ráérősen együnk, mintha először csinálnánk. Rágjuk meg jól az ételt, figyeljünk a szánkban felszabaduló ízekre, zamatokra, és tudatosítsuk a megfigyeléseinket, és azokat az apró részleteket, amiket most vettünk észre először. Próbáljunk ki bátran új ízeket, válasszunk ismeretlen fogásokat, menjünk ki a helyi piacra, és szívjuk magunkba minden részletét. Ha otthon töltjük a nyarat, szervezzünk a barátainkkal pikniket, és adjuk át magunkat az egyszerű örömöknek.
A cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2015/5. lapszámában találjátok!
Szerző: Sudár Györgyi
Fotó: Thinkstock