Brigitte Bardot, az ötvenes és hatvanas évek francia mozijának legendás ikonja karizmatikus volt, szexi, okos, szókimondó és ellentmondásos, miközben végig azt a benyomást keltette, hogy ő pusztán egy kislány, akit semmi más nem érdekel, kizárólag hogy jól érezze magát. Egyszerre csodálta a világ a szépségéért, az ösztönösségéért és a játékos személyiségéért, miközben felejthetetlen stílusa nemzetközi divatikonná tette.

Az isteni BB úgy jutott a csúcsra, hogy közben végig abban az izgalmas és szórakoztató buborékban élt, amelyet ő teremtett magának, ezért jócskán van mit tanulni tőle. Persze, aki azt állítja, hogy ha a hamvas Bardot nem lett volna annyira gyönyörű, sokkal nehezebben érte volna el mindazt, amit elért, annak valószínűleg igaza van. De a fizikai szépség korántsem elég a különleges élet megteremtéséhez. Szükség van még hozzá elég merészségre, hogy a reflektorok kereszttüzébe merjen állni, elég lélekjelenlétre, hogy ne merüljön el az elvárások özönében, és elég önbizalomra, hogy elhiggye, megérdemli mindazt a jót, amivel az élet elhalmozta. És mindenekfelett szükség van arra is, hogy ne érezzen bűntudatot amiatt: mások unalmasabb és korlátokkal teli életet élnek körülötte. Mert ugyan mindenki a saját valóságának az alkotója, de nem mindenki vállalja a teljes felelősséget az életéért.

Salvador Dalíval, karrierje csúcsán.

Bandzsa kislányból káprázatos nő

Nemcsak fotómodellként, színésznőként és énekesként vált világhírűvé, de legendás szerelmi viszonyai révén is. És bár évtizedekkel ezelőtt túljutott sikerei csúcsán, Bardot-nak a mai napig megvannak a sajátos eszközei arra, hogy elkápráztasson és szórakoztasson minket a személyiségével. Ő volt az első nem angol nyelvű sztár, aki nemzetközi hírnevet szerzett magának, ma pedig elsősorban állatvédőként ismerjük.

Bardot 1934. szeptember 28-án született Párizsban egy jómódú gyáros lányaként. Nagyik és nevelőnők sora vette körül, boldog és gondtalan gyerekkora volt, s a filmjeiben rendre visszaköszönő naiv, gyerekes személyisége is ezekből az évekből eredeztethető. Ám az őt övező idillnek a háború beköszöntével egy csapásra vége szakadt. A beszámolók szerint egyébként Brigitte nem volt könnyű gyerek, és meggyőződésévé vált, hogy sokkal csúnyább kishúgánál, Marie-Jeanne-nál, akit mindenki imádott. Ráadásul a szemei is enyhén keresztbe álltak, kifejezetten bandzsa volt kislányként. Tizenkét éves korában azonban beíratták balettiskolába, s ekkor talált rá életében először olyasvalamire, ami iránt valódi szenvedélyt érzett. A napi kétórás balettleckék fárasztóak voltak ugyan, de Brigitte arról álmodott, hogy egy napon balerina válhat belőle. Beiratkozott a híres orosz táncos, Borisz Knyazev óráira, de hamarosan le kellett számolnia a prímabalerinaságról szövött álmaival. Túl magas volt ugyanis ahhoz, hogy bármi esélye legyen a világ táncszínpadain.

…

Ha többet olvasnál Brigitte-ről, keresd cikkünket a Nők Lapja Psziché legújabb számában!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Profimedia