A dolce vita nem egyszerűen örömöt hajszoló léha életstílust jelent, hanem olyan életfelfogást, amelyet elsajátítva jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben. A napfényes Itáliában könnyen ránk ragad az örömök élvezete, de az már-már művészet, hogy ezt az életérzést átmentsük a szürke hétköznapokba. Fejős Éva írása.

66 italia

Amikor átlépjük a határt Tarvisiónál, vagy éppenséggel landol a fapadosunk Velencében, Rómában, Milánóban, Nápolyban vagy bármelyik másik olasz nagyvárosban, rögtön érezzük a változást. Nekem már Tarvisióban feltűnik például a nők magabiztossága, és az a profizmus, ahogyan az előnyeiket hangsúlyozzák. Nem csupán megjelenésben, bár az sem utolsó: a mindig „szalonképes” frizura (és nem, nem jár ott sem mindenki hetente fodrászhoz), egy kis rúzs, finom smink, bátrabban variálják a ruhadarabokat, ügyesen bánnak a színekkel, és elmaradhatatlan a mosoly.

VENZONE: Reggeli rituálé

Többnyire Venzone történelmi, városfallal határolt központjában isszuk meg a párommal az első cappuccinónkat, ha autóval megyünk Olaszországba. A kis kávézókba munkába menet a helyiek is beugranak – ott aztán röpködnek a ciaók, pergő nyelven elmesélik az emberek, mi történt azóta, hogy (előző reggel) találkoztak, sokan kihúzzák a széküket a napernyő alól, és az arcukat süttetve kortyolják a kávét. Az a tíz-tizenöt perc, amit a kávézóban töltenek, egy kávéval, croissant-nal, és az ismerősöknek nevetve odaszólva, feltölti őket egész napra. Az egyik negyvenes férfi , aki a feleségével (vagy a barátnőjével) érkezik, oda is szól nekünk: „reggeli rituálé”, majd átpörgeti az aznapi napilapot, miközben kommentálja a híreket a szomszéd asztalnál ülő öregurakkal. Venzone központjában mintha minden lelassulna, érdemes a városházával szemközti kávézók valamelyikében elfogyasztani egy finom reggelit, gyönyörködni a városháza külső lépcsőjében (amely nyaranta esküvők helyszíne is), azután megnézni a Szent András-katedrálist, amely még az 1300-as években épült. Titkos tipp: a városháza előtti téren van egy „levendulás” üzlet, levendulákkal feldíszített lila kerékpár áll előtte, és mindenféle csecsebecséket vásárolhatunk ott. Ha júliusban megyünk, akkor a városi fesztivál hangulatát is megtapasztalhatjuk, amikor felöltöztetett, vicces bábuk díszítik a település szinte összes utcáját.

A folytatásban olvashatsz még Velencéről, Palermoról, Udine-ről és Positano városáról is.

Szöveg: Fejős Éva

Fotó: 123RF