Ha szóba kerül a neve, senkinek sem a hallatlan színészi tehetsége ugrik be elsőre, Gábor Zsazsa valójában az életéből csinált műalkotást. Nem a filmjeit soroljuk, ha rá gondolunk, hanem vagy a szellemesebbnél szellemesebb mondásait, vagy a legendás férjgyűjteményét emlegetjük.

Paris Hilton még csak elméletben sem létezett, amikor Gábor Zsazsa már tökélyre vitte a „híresnek lenni önmagunkért” koncepciót, és mesésen boldogult belőle egész életében. Az egykori magyar szépségkirálynő jóval több volt annál az üresfejű szőke szépségnél, amilyennek kritikusai szerették látni és a nagyközönség előtt láttatni. Sugárzó szépsége önmagában ugyanis nem lett volna elég ahhoz, hogy Amerikában hírességek és milliárdosok keressék a kegyeit. Ha vesszük a fáradságot, és közelebbről is megvizsgáljuk sorsának alakulását, könnyen rájöhetünk, hogy Zsazsától jócskán lehet tanulni.

Mindig ügyelt a részletekre

„Jó vagyok a háztartásban. Valahányszor elválok, mindig megtartom a házat” – szól az egyik leghíresebb mondása, s ez az egy idézet is pontosan rávilágít arra a kettősségre, ami személyét jellemzi. Mert ha akarjuk, persze, olvashatjuk ezt úgy, mint egy pénzéhes „aranyásó” vallomását, akinek nincsenek érzelmei, csak az anyagi haszon érdekli a kapcsolataiban is. Pedig ebben a két mondatban, ha van rá fülünk, felfedezhetjük élénk szellemét, játékosságát, sőt mi több, életbölcsességét is. Előszeretettel terjesztette magáról, hogy illusztris és befolyásos családból származik, amely a második világháború előtti Magyarország egyik tartópillérét adta, valójában azonban édesanyja, Jolie vezette az egyik legsikeresebb budapesti bordélyházat. Ezt persze a család sosem ismerte be.

…

A cikket teljes egészében elolvashatod a Nők Lapja Psziché 2016/3. számában.

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Europress/Getty Images, Profimedia/Red Dot, Archív