Adrienn mindig is vonzódott Indiához, a kultúrájukhoz. A jógát először a ‚90-es években próbálta ki, egyetemistaként pedig már rendszeresen gyakorolta. Később elvégzett egy oktatóképzőt, és 2009-től eszközös hatha jógát tanított. „Aztán elmentem egy nyílt Iyengar jóga órára. Az Iyengar is hatha jóga, a gyakorlása kiegyensúlyozza a Nap (»ha«) és a Hold (»tha«) jellegű energiákat, de sokkal intenzívebb, itt ugrálni is kell. Néhány évvel korábban már kipróbáltam, de akkor azt gondoltam, túl katonás, én ilyet nem szeretnék – idézi fel Adrienn. – De a nyílt óra, amit Trapp László tartott, nagyon megfogott, tetszett a precizitás, a maximalizmus, hogy minden finomságra odafigyeltek. 2014 óta csak Iyengar jógát tanítok.”

Helyükre pakolt testrészek

Az irányzat alapítója, Bellur Krishnamachar Sundararaja Iyengar 1918-ban született Indiában. Gyermekkorában maláriában, tífuszban és tuberkolózisban is szenvedett, mégis 95 évig élt. A jógával 16 évesen találkozott. Irányzata teljes rendszerként közelíti meg a fizikai, mentális, érzelmi és spirituális fejlődést, ami egészséget, vitalitást, mentális tisztaságot, bölcsességet és érzelmi higgadtságot ad. „Nagyon kell összpontosítanod arra, hogy az ászanák közben minden testrészed tökéletesen álljon, és a gyakorlat kifejtse a valódi hatását – folytatja Adrienn. – Ez persze rögös út, mert ahhoz, hogy megtanuld a mozdulatokat, sokat kell gyakorolnod. Az elején a legegyszerűbb pózok is nehézséget okoznak, az ülőmunka miatt teljesen máshoz vagyunk szokva. Nem csak a tinédzserkori görnyedtséget tünteti el, a tudatosságban is segít. Utazol a villamoson, kapaszkodsz, és eszedbe jut, vajon hogyan állsz, és elkezded a helyükre pakolni a testrészeket, leengeded a vállakat, leviszed a lapockádat, és így tovább. Én az elején heti egy-két órát jógáztam, ma már naponta gyakorlok, és észrevettem, hogy szépen beépült az egész életembe. Mindig figyelek arra, jól ülök-e. Például az autóülés vagy a szék a buszon kagyló formájú, azokban nem tudok sokáig ülni, fáj a hátam attól, hogy rosszul tartom. Ha hosszú útra megyek, berakok egy ásványvizes flakont a gerincem mögé.” Egy tanítványától megkérdezték a kollégái, hogy nőtt-e, mert elkezdte kihúzni magát, és magasabbnak tűnt. Hogy a változás mennyi idő után érezhető, az egyénfüggő.

…

Cikkünk folytatódik a Nők Lapja Psziché 2016/6. számában.

Szöveg: Pór Attila

Fotó: Garai Edit