Megtalálni életem párját csupán szerencse kérdése
„A szerelem egyáltalán nem csak a szerencséseknek adatik meg. A kérdés az, mit teszünk meg azért, hogy párra leljünk. Ne várjunk a sült galambra, hiszen borzasztóan frusztráló élmény megélni és fájlalni az életünkben kihagyott lehetőségeket. Minden alkalmat meg kell ragadni a párkeresésre, ami nemcsak azt jelenti, hogy elmegyünk eseményekre, hanem azt is, hogy ha szimpátiát érzünk, azt kifejezzük, a szokásos félelmek és elutasítások helyett pedig mi nyitunk ablakot a világra. Alkalmat teremtünk arra, hogy valami megtörténjen. Sok nő nem is a szerencsére vár, hanem arra, hogy egyedül a férfi küzdjön meg érte és a kapcsolatért. Ma már senki sem rajong egy ilyen ódivatú, passzív szerelmi történetért, melyben egyedül az udvarló lovagnak kell lehoznia a csillagokat az égről. Azt várjuk, hogy kapjunk valamit egymástól, akár már az első randin jól és értékesnek érezhessük magunkat.”
Egy idősebb pasi anyagi és érzelmi biztonságot nyújt
„Ez elképzelhető. Egyre több lány nevelkedik fel csonka családban, ahol hiányzik az apa, aki megadta volna számukra a biztonságérzetet, és ezért folyamatosan szomjaznak erre. Egy idősebb férfi valóban megadhatja nekik mindezt, ám túl nagy korkülönbség esetén gyakran háttérbe kerül a kapcsolat női-férfi jellege. A férfi megértő és apai hozzáállással követi, ahogy zabolátlanabb és aktív fiatal partnere még bulikba jár. Mindez a férfiban is keltheti azt az érzést, hogy nem képes lépést tartani ezzel a tempóval, a nő pedig sok esetben azt élheti meg, hogy a párja idősebb baráti köre nem tekint rá egyenrangúként. Azért olyat is lehet látni, ahol ezt az életvitelbeli távolságot közelíteni tudják a partnerek, és szépen összecsiszolódnak az ilyen pár tagjai is.”
A társkeresőkön csak szexpartnert keresnek a férfiak
„Van mitől tartani, hiszen rengeteg méltatlan, felszínes, majdnem zaklatásba csapó szexuális próbálkozásba csöppenhetünk a húspiacnak nevezhető online társkeresők világában. Nem árt az óvatosság, és egyfajta hozzáállás: lejjebb engedni a szokásos érzékenységünkből, és kellően felvértezni magunkat arra, hogy furcsa helyzetekbe kerülhetünk, és a nagy merítés által nem kevés fura alakkal kell lefutnunk néhány kört ahhoz, hogy végre egy normális emberrel randizzunk. Akik mindezt vállalják, lehet, hogy a nagybetűs ővel, de minimum egy kapcsolatra való élménnyel távoznak. Utóbbi által kinyílhatunk, és elindulhat egy olyan pozitív spirál, melynek a végén ott vár bennünket a boldogság.”
A pasik a fiatal csajokra buknak
„Ez így általánosan semmiképpen nem igaz! Bár létezik a férfiaknak egy csoportja, amelyik a zsenge, bombázó lányokra hajt, főképpen az típus, aki maga is lazulni, fiatalodni szeretne egy babaarcú, dekoratív húszéves oldalán. Az ilyen pasik maguk is vonzóak, vagyis jó partinak ígérkeznek a fiatal lányoknak: magas pozíciót töltenek be, irigylésre méltó egzisztenciális szinten élnek, külsőre sármosak, sportosak, viselkedésükben aktívak. Ez azonban csak egy szűk réteg. A húszas, harmincas éveikben járó férfiak egy részét kifejezetten az érettebb, hat, nyolc, néha akár tíz évvel idősebb nők érdeklik. Pontosan azért, mert elfáradtak a fiatal lányok utáni hajszában, megelégelték, hogy nem tudtak beszélgetni velük, a kapcsolatukból hiányzott az otthonosság érzete, a szexualitásból pedig az oldottság. Az érzelmileg érett férfiak inkább kortárs partnernőt keresnek az élethez, mert nem más korosztályhoz akarnak tartozni, hanem azt megélni, amiben vannak.”
Az egyedülálló férfi biztosan súlyos hibát rejteget
„Nem feltétlenül! A lényeg az, mennyi erőfeszítést tesz valaki azért, hogy legyen párkapcsolata. Ha egy férfinak korábban már voltak kapcsolatkezdeményei vagy néhány hosszabb kapcsolata, netán válás után éppen egyedül van, nem feltétlenül problémás, vagy csak annyira, mint bárki más. Ha azonban valakinek negyvenéves koráig nem volt egyetlen hosszú távú kapcsolata sem, az tényleg gyanús lehet. Ebben az esetben sokszor az elköteleződéstől való félelem vagy az anyáról való leválás hiánya húzódhat a háttérben. Vannak azonban olyan pasik is, akik később érnek meg a tartós párkapcsolatra, de ettől még fantasztikus partnerekké válhatnak. Ilyenkor számolni kell azzal, hogy aki még soha nem próbált hosszú távú kapcsolatban élni, annak minden új: az is például, hogyan lehet küzdeni egymásért a nehéz időszakokban, vagy miként lehet megbeszélni a problémákat, és nem elszaladni előlük.”
Hasonló a hasonlónak örül?
„A szabályszerűségek nem minden esetben állják meg a helyüket. Sokféle elmélet létezik arról, kihez vonzódunk igazán, és ezeknek többnyire az ellenkezője is igaz. Aki hasonló hozzám, azzal közösségélményem van, aki hasonló gondokkal küzd, mint én, azzal ismerősségélményem alakulhat ki. Ilyenkor úgy érezzük, mintha egy nyelvet beszélnénk. Ám nemcsak hasonlóságot, hanem egy sor kiegészítő élményt is keresünk a párunkban. Egy jól működő szövetségnek része lehet az is, ha a szerelmünk képvisel valami olyasmit, amire mi képtelenek vagyunk, vagy olyan üdítő színt visz az életünkbe, ami belőlünk nem fakad, de magával ragad. Így találhat egymásra egy játékosabb, csivitelősebb hölgy egy zárkózottabb, csendesebb típusú pasival, vagy éppen fordítva. Ilyenkor sokszor pont arról számolnak be a felek, mennyire fellazította, feloldotta őket a partnerük.”
40 évesen öreg vagyok a szerelemhez
„A negyvenedik év valóban egyfajta határvonal az életünkben. Gyermekvállalás szempontjából biológiai vízválasztó, sokan ehhez a számhoz kötik a fiatalkor végét. Negyvenéves korukig mondjuk fiatalnak az embereket, negyven és hatvan év között középkorúnak. Ez a szakaszhatár azonban mást jelent a nőnek és mást a férfinak. A pasi aranyélete ekkor kezdődik, a beérés, az egzisztencia megteremtésének, a pozíció megszerzésének ideje ez, és külsőre is ekkor lesz igazán macsós, sármos a férfi. A nő esetében azonban a szépsége hervadásának kezdete, hiszen maga is látja, hogy a férfiak a húszéves lányok felé kacsintgatnak, akiknek ő az anyjuk lehetne. Ma nagyon erős trend a fiatalságkultusz, ennek ellenére a párkapcsolati dinamika szintjén a nők kiválóan működnek ebben az időszakban. Megnyugodtak, szeretik vagy legalábbis elfogadják a testüket, értékelik magukat és az utat, amit eddig bejártak. Az érettebb férfiak számára pedig pont ezek jelentik a vonzerőt.”
Egyedül nem lehet élni
„Érdemes szétválasztani a magány érzését a társtalanságtól. Párkapcsolatban is lehetünk magányosak, ám vannak olyan nők is, akik partner nélkül érzik magukat elviselhetetlenül magányosnak. Alapvetően az egyedüllét nem defektes állapot, sőt, vannak, akiknek kifejezetten lehetőség a lelki és szellemi kiteljesedésre. Amikor azt tanácsoljuk valakinek, hogy meg kellene tanulnia egyedül élni, akkor nem arra gondolunk, hogy haláláig remeteségbe burkolózzon. Sokkal inkább arra, hogy szabaduljon a társfüggőség béklyójából, legyen teljes az élete partner nélkül is. Ha mindezt sikerült elérnie, akkor pedig vágyjon arra, hogy ezt az életet megossza valakivel. Egyedül élni lehet, de hosszú távon talán nem érdemes.”
Kinek kellek gyerekkel?
„Nincs gond azzal, ha valaki (kis)gyerekes! Sokkal nagyobb probléma, ha azt gondolja magáról, hogy emiatt csökkent értékű a párkeresés területén. Egy nő legyen végtelenül büszke arra, hogy édesanya, és keressen olyan partnert, aki szereti benne az anyaságot. Rengeteg elvált férfi gyarapítja a társkeresők táborát, aki úgy érezheti, hogy egy anyuka könnyebben tud ráhangolódni és kapcsolódni a meglévő gyerekéhez, könnyebben lát el szülői funkciókat, szeretetteljesebb, támogatóbb és megértőbb, mint egy fiatal, de gyermektelen nő. Utóbbi sok pasiban inkább félelmet kelt, hiszen legtöbbjük nem szeretne pár hónapon belül újra apuka lenni.”
Csak cselédnek kellek
„Ez rajtunk is múlik! Érdemes megfigyelnünk, hogy előttünk milyen életet alakított ki a férfi. Ki takarított nála? Ő maga, az anyukája vagy a bejárónő? Azt, hogy házvezetőnőnek néznek minket, nem lehet ráverni a partnerre, hiszen mindenki maga dönti el, hogy miben vesz részt. Ha a kapcsolat elején nem húzzuk meg a határainkat, később, utólag emiatt ne haragudjunk a párunkra. Természetes, hogy bizonyos dolgokban segítjük a társunkat, de már a kapcsolat elején érdemes felvállalni azt, hogy nemet mondjunk arra, amit rendszeresen, hosszú távon nem szeretnénk csinálni. Ebben a helyzetben az is kérdés, hogy a férfi egyfajta elvárt minimumként tekint az elvégzett házimunkára, vagy végtelen örömmel fejezi ki a köszönetét a gondoskodásért.”
Csak a pénzemet akarja?
„Erről bizony mi, nők is tehetünk! Sokszor egyfajta bizonytalanság, az önbizalom és az önbecsülés hiánya áll az anyagi kihasználás hátterében a párkapcsolatokban. Vannak nők, akik annyira alulértékelik magukat, hogy nem merik elhinni, önmagában a nőiességükkel is vonzók lehetnek. Azt hiszik, hogy csak az általuk teremtett jóléttel csábíthatják el és tarthatják meg a férfit. Ugyanez igaz azokra a pasikra is, akik nagyon jól tudják, hogy nem pusztán a külsejük miatt tapadnak rájuk a szép lányok, hanem az általuk kínált körítés, a vonzó és kényelmes élet mint csomag kelendő a csajok körében. Hasonló helyzet az is, amikor a kihívóan viselkedő lányok arról panaszkodnak, hogy ők csak szexre kellenek. Ha folyamatosan azt lebegtetjük a partnerünk felé, milyen jólétet tudunk teremteni számára, ne csodálkozzunk azon, ha (főként) ezért kapcsolódik hozzánk.”
40 évesen az ember már biztos tudja, mit akar
„Mit értünk ezalatt? Sokszor objektív dolgokhoz kötjük a sikert, jó álláshoz, magas fizetéshez, családi házhoz, nyaralóhoz, luxusautóhoz, vagyis pozíciókhoz és anyagi bőséghez. De érdemes ezek mögé nézni. Mi volt a férfi terve fiatalon, hová akart eljutni, és halad-e a kitűzött céljaihoz vezető úton? Ha valaki most gondolkodik karrierváltáson, éppen beiratkozott egy iskolába, akkor még az út elején tart, de ettől még lehet majd sikeres. Más lehet, hogy egy nem túl magas pozícióban, átlagos fizetéssel is jól érzi magát a bőrében. Ezt is elkönyvelhetjük sikernek. Valójában az a kérdés, ki mennyire van a helyén. Ha egy férfi negyvenéves korára is rettentő távol van attól, amit szeretne elérni, vagy nincsenek céljai, vágyai, amikért nap mint nap tesz, érdemes elgondolkodnunk, megfelelő társ lehet-e belőle, képes-e velünk tartani az úton.”
A férfiak félnek az erős nőktől
„Ez az általános közhely bizony igaz. De kit is nevezünk erős nőnek? A férfit elnyomó, lefitymáló, szinte kasztráló nőtípus inkább a skála végpontján helyezkedik el. Ám jóval több olyan nővel találkozhatunk, aki vezető pozíciót tölt be, vagy sokkal jobban keres a férjénél, és ez a dominancia a szerelemben, a családi döntésekben vagy vitákban is abszolút jelen van. A pasik ezt a helyzetet úgy élhetik meg, hogy rájuk nincs szükség, mert a nadrágot viselő nő mellett nem tudják megélni a klasszikus férfiszerepet a párkapcsolatban. Az erős nő azért kelt félelmet, mert felerősíti a teljesítményszorongást a férfiban.”
A Psziché Akadémia előadásai folytatódnak. 2021. január 21-én Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus lesz az előadó. Az előadás témája: Tőled mit várnak el? És te mit szeretnél?
Almási Kitti munkája során számtalanszor tapasztalja, hogy nem úgy élünk, viselkedünk, döntünk az életünkről, ahogy valójában, a szívünk mélyén szeretnénk, hanem az alapján, amit arról gondolunk, hogy mit vár el tőlünk a családunk, férjünk, főnökünk. Így pedig sosem leszünk igazán boldogok, hiszen nem a saját életünket, vágyainkat éljük. Almási Kitti a megoldásokról, az elvárások csökkentéséről mesél nekünk.
Vedd meg a jegyedet már most az online előadásra itt:
https://oneticket.hu/psziche-akademia-6304
A cikk eredetileg a Nők Lapja Psziché 2016/7. lapszámában jelent meg.
Szöveg: Kiss Henrietta
Fotó: Thinkstock