Félelem

Jobb félni, mint megijedni, mondják, és ez nagyon igaz. Ha aggódunk valami miatt, jobb nem ölbe tett kézzel várni, hogy ránk szakadjon a baj. Az igazi rettegést a szüleink nemzedéke ismeri, amelyik végigélte a háborút. Míg nem az életünk van veszélyben, nincs nagy vész, hiszen a dolgok nagy része valahogyan megoldható. Igazi félelemmel szerencsére még nem volt dolgom, de az sokszor megesett, hogy a szeretteimet, barátaimat féltettem.

Barátság

A mindennapok fontos pillére. Őszinte tükröt tart elém, és általa észrevehetem, hol is tartok éppen az életemben. Nagyon régi barátságaim is vannak. Gimnázium óta barátnőm Juli, és a rajta keresztül megismert Bródy Jánossal a pályánk kezdete óta együtt dolgozunk. Legújabb lemezemen nem véletlenül szerepel Tolcsvay László és Sziámi dala, a Barátság. Problémám csak a barátságaim ápolásával van, mert elfoglalt vagyok, de mivel a barátaim is azok, megértik.

Szabadság

Lételemem a szabadság. Kész szerencse, hogy a hivatásomnak köszönhetően sosem volt munkahelyem, ahol esetleg van egy kellemetlen, vezetésre alkalmatlan főnök, aki csak parancsolgat, esetleg még szexista is. Ennek az elviselésére alkalmatlan vagyok. Idegesít, ha valaki nem érti a dolgát, de agresszívan és nagyképűen ragaszkodik az egetverő hülyeségeihez. Manapság ez elég gyakori dolog, amivel természetesen korlátozódik az ember szabadságérzete is.

Elfogadás

Nyitottan fordulok a világ felé, ám ez messze nem azt jelenti, hogy mindent elfogadok. Például a bulvármédiában jelen lévő, öncélú magamutogatást, a rosszindulatú, nyilvános megjegyzéseket, vagy a nyilvánosság politikai térfelén tetten érhető cinizmust, mások hülyének nézését, a fölényes mindentudást elfogadhatatlannak tartom, csakúgy, mint az alattomos gyűlöletkeltést. Kár, hogy sokan így próbálják manipulálni a világot, a legalantasabb ösztönökre apellálva.

…

A további életbölcsességeket a Nők Lapja Psziché 2016/7. számában olvashatjátok.

Szöveg: Szurovecz Kitti

Fotó: Renate Judek