Ha jobban belegondolunk, Dubai is csak olyan város, mint a többi: a semmiből egyszer csak született egy település, majd fejlődni kezdett. Elképesztő az a tempó és lépték, ahogyan a mai formáját elnyerte – ráadásul a szemünk előtt. Ugyan 1833-ban alapították, legfőbb mai útvonalának, a Sheikh Zayed Roadnak a helyén 1990-ben (!) mindössze három darab épület ácsorgott, meg egy sivatag. 13 évvel később már egy város állt ott, 2007-re pedig egy metropolisz. Azt, hogy ma, 2016-ban minek kéne nevezni Dubait, már nem tudni. Talán világvárosnak. De szó szerint. Dubai ma a világ egy városba sűrítve. Annak minden visszásságával és káprázatos teljesítményével együtt.

Történelemóra

A ma is uralkodó Maktoum család vezette Bani Yas törzs tagjai telepedtek le és alapították a várost 1833-ban a Dubai Creek öböl torkolatánál, ami azt két részre osztotta: Deirára és Bur Dubaira. Ha Dubaiban járunk, ezt a két negyedet semmiképp se hagyjuk ki: leginkább még itt tetten érhető az, hogy milyen lehetett Dubai anno, mielőtt luxusvidámpark és felhőkarcoló-parkoló lett – bazárok, hal-, fűszer- és aranypiac, forgatag, alkudozás, felejthetetlen életképek tömkelege. A fő bevételi forrást a gyöngyhalászat és a kereskedelem jelentette, Dubai pedig viszonylag gyorsan fontos és forgalmas tengeri kikötőváros lett. Terjeszkedett, fejlődött, majd 1947-ben határvita robbant ki a város és Abu Dhabi között, amely végül a két állam háborúját eredményezte. Ezt a britek segítettek elsimítani, a további konfliktusokat megelőzendő pedig a térség hét emírsége 1971. december 2-án megalapította az Egyesült Arab Emírségeket, azaz az ország idén ünnepli fennállásának 45. évét. Míg 1933-ban a város lakossága körülbelül húszezer fő volt, addig a 2013-as adatok szerint ma 2,1 millióan lakják. Az, hogy Dubai mennyire kozmopolita város, az abból is jól látszik, hogy míg az 1930-as években a lakosság egynegyede volt külföldi, addig 2005-ben már a 83%-a.

A megvalósult álom

A közkeletű felfogás szerint Dubai az olaj miatt olyan gazdag, pedig nem. Azért olyan gazdag, mert amikor 1966-ban olajat találtak itt, a vezetők leültek egy asztalhoz, vagy ledőltek egy-egy vízipipa mellé, és gondolkodtak. Rashid bin Saeed Al Maktoum sejk vezetésével úgy döntöttek: az olajból befolyó pénzből Dubai infrastruktúráját fogják fejleszteni. Iskolák, kórházak, utak, telekommunikációs hálózatok épültek, aztán a már meglévő reptérhez egy újabb terminált húztak fel, valamint megépítették Jebel Aliban a világ legnagyobb mesterséges kikötőjét is. (Szeretik a világ legnagyobb dolgait megépíteni, és azóta is lelkesen űzik az ipart. Lásd lejjebb például a Dubai Mallt és a Burj Khalifát.) Közben megálmodták, hogy Dubaiból nemzetközi turistaközpontot csinálnak. Aztán pedig megvalósították. Ma a város költségvetésének mindöszsze 6%-át adja a kőolaj- és földgázkitermelés. Ennél valószínűleg már több bevételt jelent csak a hazánkból és a régióból „dubajozni” járó lányok vonzereje is…

…

Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy milyen további kincseket rejt Dubaj, keressétek a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb számában.

Szöveg: Pritz Péter

Fotó: 123RF