Az alvászavar a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amivel orvoshoz fordulunk. Ha rendszeresen nem tudjuk kialudni magunkat azért, mert sokáig virrasztunk, éjjelente többször felébredünk, nyugtalanul alszunk, vagy rémálmok gyötörnek, krónikus kialvatlanságról beszélhetünk. Ha ez kihat az egészségünkre, hangulatunkra, munkavégző képességünkre, kapcsolataink minőségére, valójában az egész életünkre, érdemes mielőbb szakemberhez fordulnunk.

Létfontosságú a pihentető alvás

„Napjainkat velünk született belső biológia óránk, a cirkadián ritmus kíséri végig, amely a központi idegrendszer ciklusos működését jelenti. Ez a ritmus hajnalban, az ébredés előtti órákban kezdődik, és 24 órával később fejeződik be. Agyunk a teljes görbe alatt folyamatosan működik, éjszaka is, amikor komoly feldolgozó munkát végez. Alvászavar esetén pont ez az éjszakai munkafolyamat, vagyis a rendrakás, bevésés, memorizálás, a másnapra való felkészülés sérül. Megkülönböztetünk elalvási, átalvási és ébredési zavarokat, egy másik csoportosítás szerint pedig elsődleges vagy másodlagos alvászavarról beszélhetünk – mondja dr. Belső Nóra pszichiáter. – Egy nagyfokú stresszel járó magánéleti vagy munkahelyi válság főként az elalvásunkat nehezíti, ilyenkor álmatlanul forgolódunk az ágyunkban, miközben folyamatosan a problémákon kattog az agyunk. Míg pszichiátriai betegségek esetén inkább átalvási és ébredési zavar vagy rossz minőségű alvás jelentkezik. A hajnali ébredés és visszaalvási képtelenség pedig azért különösen nyomasztó, mert pirkadatkor a cirkadián ritmusunk szerint amúgy is egyfajta hangulati mélypontba süllyedünk.” Vannak, akiknél az alvással mint funkcióval van probléma, míg másoknál valamilyen testi vagy lelki ok gátolja a pihenést.

Ez lehet belgyógyászati, neurológiai, endokrinológiai, krónikus betegség, magas vérnyomás vagy depresszió, szorongás. „Olykor egy-egy segítő beszélgetés elegendő, hogy a páciens rájöjjön a stressz okára, vagy ha maga is tudja, akkor külső megerősítést kapjon a szakembertől. Emellett a különböző meditációs technikák, az autogén tréning, a jóga vagy minden olyan tevékenység segíthetnek, amelyek alvásba viszik a beteget. Ha mindez kevés, érdemes pszichoterápiával és gyógyszerrel együttesen támogatni az alvást, hiszen annak rendezése az elsődleges cél – folytatja a pszichiáter.

…

Kíváncsiak vagytok rá, hogyan tanulható a jó álom? A cikk folytatásából kiderül! Keressétek a Nők Lapja Psziché 2017/01. számát!

Szöveg: Kiss Henrietta

Fotó: Thinkstock